Luzsénszky Alfonz Talmudfordítása, tizenhetedik kiadás 1922-ből 2. rész

-- első rész ---


NEGYEDIK RÉSZ.

A Talmud teológiája.
A "Szent- és áldott" Istenről.

"Eliézer rabbi mondja: Az éjjel három vigyázatra van osztva négy óránként; az égben is vannak éjjeli vigyázatok, miként a földön; mindegyik éjjeli vigyázatkor ül a Szent (áldott legyen ő!) és ordít, mint egy oroszlán. Az első éjjeli vigyázatkor bőg a szamár; a második vigyázatkor ugatnak a kutyák; a harmadik vigyázatkor szopik a csecsemő s az asszony már fecseg a férjével. Jizchak rabbi ugyanezt mondja; az éjjel három vigyázatra van beosztva, mindegyik vigyázatkor ül a Szent (áldott legyen ő!) és ordít, mint egy oroszlán és mondja: Jaj nekem, hogy én a házamat szétromboltam, a templomaimat fölégettem és gyermekeimet a népek közé szórtam. Jósé rabbi beszélte: Én egyszer úton voltam s akkor betértem Jeruzsálem romjai közé egy omladványba, hogy ottan imádkozzam. És akkor odajött Elijahu (Illés próféta) és megvárt engem a bejáratnál; ő addig ott időzött, míg én az imádságomat elvégeztem. Azután így szólt hozzám: Béke neked, Uram! Erre én így feleltem: Béke neked, uram és mesterem! Azután így szólt hozzám: Fiam, miért léptél e romok közé? Én így feleltem: Hogy imádkozzak. Erre ő mondá nekem: Hiszen az úton is imádkozhattál volna. Én azt felelém neki: féltem, hogy a járókelők zavarni fognak. Erre ő ezt mondá: Hiszen a rövid imádságot is végezhetted volna. Azután mondá nekem: Fiam, mit mondott az a hang, amelyet te a romok között hallottál? Én így felelék: Hallottam a visszhangját egy hangnak, amely úgy búgott, mint egy galamb és mondá: Jaj nekem, hogy én a házamat szétromboltam, a templomaimat fölégettem és gyermekeimet a népek közé elűztem. Erre így szóla hozzám Elijahu: A te életedre, a te fejed életére mondom, hogy nem-csak ebben az órában, hanem minden nap háromszor beszél így. De nemcsak ezt mondja, hanem abban az órában is, amikor az izraeliták az imádság és tanítás házaiba belépnek és kiáltják: Áldott legyen az ő nagy neve! - megrázza a Szent (áldott legyen ő!) a fejét és mondja: Boldog a király, akit a házában magasztalnak. de mi haszna van az atyának, hogy a gyermekeit elűzte? Jaj a gyermekeknek. akik atyjuk asztalától el vannak űzve!'' (Berakhoth 3a.)

A Jalkut Simoni című könyvben (ad Isaiae 50d. No. 316.) az áll, hogy az Úr a templom lerombolása óta nem játszik a Leviathánnal, hanem az iskolás gyerekeket tanítja a Talmudra.

A Jalkut Rubeni gadol 159c. lapján Peliah cím alatt azt olvassuk, hogy az égben is éppúgy vannak magas iskolák, mint a földön; odafönt az Úr szorgalmasan tanulja a Talmudot. Nachmani rabbi (Rabboth 44c., Parasa 49. és 57d., Parasa 64.) szintén azt mondja, hogy minden nap vitát rendez az Úr a Szentírás valamely tételéről ós sokszor ő húzza a rövidebbet és örvendve kiált föl: Az én gyermekeim legyőztek engem!

"Tizenkét órája van a napnak; az első három órában ül az Úr és a Tórával foglalkozik: a másik három órában ül és ítéli az egész világot; a harmadik három órában táplálja az egész világot: a szarvas-bivalytól kezdve a tetűfiókig, a negyedik három órában játszik a Leviathánnal... Azon naptól fogva, hogy a templom leromboltatott, nincs nevetés az Úr számára; mit csinál tehát a negyedik három órában? Ül és tanítja az iskolás gyerekeket a Tórára. Mit csinál éjjel? Egy könnyű kerubon lovagol és lebeg a 18000 világban". (Aboda zara 3b.)

Menachem rabbi szerint az Úr éjjel a Talmudot tanulja (Ad Pentat. 97c. p. 17; valamint Targum ad Cant. 5, 10.)

"Ada rabbi mondja: Ha valaki minden nap szokott a templomba menni s egy napon nem megy, akkor a Szent tudakozódik utána. Jochanan rabbi mondja: Abban az időben, mikor a Szent a templomba megy s ott még tíz férfit sem talál; akkor azonnal haragra gyullad. Chelbo rabbi mondja: Aki a templomból távozik, ne lépjen nagyokat: mikor azonban odamegy, akkor kötelessége szaladni. Aki az imaház mögött imádkozik, az istentelennek neveztetik. De ez csak abban az esetben áll, ha az nem fordítja arcát az imaház felé. Egyszer egy ember az imaház mögött imádkozott és nem fordította arcát az imaház felé. Ekkor odament Elijahu (Illés próféta) egy arab képében és így szólt hozzá: Háttal fordulva állsz te Urad előtt? S kivonva kardját, megölte őt". (u. o. 6b.) "Jismaél rabbi mondja: Egyszer beléptem én a szentek szentjébe, hogy illatáldozatot tegyek s akkor ott láttam a seregek Urát egy magas, fölséges trónon ülni s így szólt hozzám: Jismaél fiam, áldj meg engem! Erre én így szóltam: Legyen az a te akaratod, hogy irgalmasságod legyőzze haragodat s gyermekeiddel szemben irgalmasan járj el! s ő érettük az igazságosság, határain belül maradj! Az Úr helyeslőleg bólintott nekem a fejével. Ebből az következik, hogy egy közönséges ember áldását nem kell lebecsülni. - Jochanan rabbi azt bizonyítja, hogy az Úr is imádkozik; Sutra rabbi pedig azt mondja, hogy azt az imádságot mondja, amellyel Jismaél rabbi áldotta meg őt. Jochanan rabbi mondja, hogy az Isten haragja csak egy pillanatig tart; és mennyi egy pillanat? .Egy órának 56888-ad része. És egy ember sem tudta. ezt az órát eltalálni, csak az elvetemült Bileám (Bálaám próféta; Mózes IV. 24, 16.), aki ugyan nem tudta kitalálni az. ő nőstény szamarának gondolatát, de meg tudta határozni az órát, amelyben a Szent haragudott. Mikor gyullad föl a Szent haragja? A napnak első három órájában (vagyis reggel 6-tól 9-ig), amikor a kakas taréja fehér lesz, mert máskor piros stráfos a taréja. (U. o. 7a. - ugyanez áll az Aboda zara 4b. lapján.)

"A rabbik tanították: Az Úr naponta haragszik. Meddig tart az ő haragja? Egy szempillantásig. Mennyi egy szempillantás? 53848-ad része egy órának. Egy teremtmény nem. tudja ezt az időt eltalálni, csak a gonosz Bálaám tudta. Az ő nőstény szamara mondta egyszer az emberek előtt: Nappal lovagolsz rajtam, éjjel meg velem hálsz". (Aboda zara 4a.)

"Az Úr Ádámnak minden korszakot megmutatott, tudósaival és bölcseivel együtt; midőn Akiba korához ért, akkor örült annak törvénytudásán és szomorkodott a halálán. Továbbá azt mondá José rabbi, hogy a Dávid fia (a Messiás) akkor fog eljönni, ha a Guphban (az a hely, ahol a még meg nem született emberek lelkét tartják) nem lesznek már lelkek". (U. o. 5a.)

A templom lerombolása óta azonban az. Istennek nincs semmi nyugalma, és csak akkor üdül föl, hogyha a Paradicsomban az igazakkal kissé szórakozhat. (Jalkut chadas 74d.)

És ha bánatában vigasztalni akarják, akkor így felel: Én magam akarom vigasztalni gyermekeimet, mert én vétkeztem! (Jalkut Simoni 168b.) A templom lerombolása óta nem is ül az Úr a trónján. (Pesikta rabbetha 52b., c.)

"Chija rabbi mondá: Azon naptól fogva, amelyen a szentély leromboltatott, a Szentnek nincs több helye a világon, mint négy rőfnyi".(Berakhoth 8a. Az emberi test hossza négy rőf.) "Eleázár rabbi mondja:

Ama naptól fogva, amelyen a szentély leromboltatott, az imádság kapui be vannak zárva (Thren. 3, 8.) Izrael és a mennyei Atya között vasfal (Ezékiel 4, 3.) van emelve". (U. o. 32b.) "Katthina rabbi egyszer úton volt s amint egy jósnak a házához ért a holtak csontjain keresztül, a ház megrezdült és sóhajtott. Erre ő kérdé: Tudja a jós a halottak csontjai által, hogy mit jelent ez a sóhajtás? Ekkor egy hang hallatszott: Katthina, Katthina, miért ne tudnám én azt Abban az időben, amikor a Szent a gyermekeire gondol, akik a népek között száműzetésben élnek, két könnyet ejt a nagy tengerbe, amelyeknek csobbanása a. világ egyik végétől a másikig elhallik". (U. o. 59a. ugyanez áll a Hagigah 5b. lapján.)

A Holin 60b. illetve a Sebuoth 9a. lapján olvassuk, hogy a Hold is bebizonyította Istennek, hogy jogtalanul teremtette kisebbre a Napnál és Istennek muszáj volt azt mondani: Mutassatok be engesztelő áldozatot érettem, amiért kisebbre teremtettem a Holdat a Napnál.

A Sanhedrin 110a. lapján olvassuk, hogy a Nap és Hold sztrájkba akartak lépni s ki akartak menni a világból arra az esetre, ha az Úr Ámrám fiának ad igazat, de az Úr megnyilazta őket. Most addig nem mennek ki az égi várból, míg az Úr nem üti őket

Mózes pedig azt monda az Úrnak: Ha már megvan a tisztítótűz, akkor jó; de ha nincs még meg, akkor most csináld meg.

Jochanan rabbi szerint az Úr semmit sem tesz, míg az ő legfelsőbb kíséretét meg nem kérdezi. (Sanhedrin 38b.) A Talmud szerint tehát Isten nem végtelenül bölcs, mert hiszen minden fontos dolognál kölcsönkéri az észt a saját alantasaitól s azoknak az eszejárása szerint igazodik.

A Baba bathra 74a. lapján olvassuk: Rabba rabbi egyszer látta a Sinai hegyet, amint körül volt véve skorpiókkal, amelyek úgy álltak ott, mint a fehér szamarak. Azután egy égi szózatot hallott, amely így szólt: jaj nekem, mert esküdtem és most ki fog föloldani?

Mikor ezt elbeszélte Rabba a társainak, ezek így szóltak: Minden Abba szamár és Bar-Hana minden fia (Babba is az volt) bolond: azt kellett volna mondanod: Légy feloldozva! (A Talmud szerint tehát még az Úr is tesz elhamarkodott esküt s rászorul a rabbik feloldozására.)

Sőt az ég és föld között van egy Mí nevű hatalmas angyal, akinek az a tisztje, hogy az Urat minden esküjétől és fogadalmától feloldja. (Meg. amukk. 1d.)

A Talmud szerint az Úr teremtette az emberbe a rossz ösztönt is, a gonosz hajlamot és törvényét rákényszerítette a zsidókra.

(Nachman rabbi mondja: A Szent Ádámot két ösztönnel alkotta: jó és rossz ösztönnel. Simeon rabbi ennek alapján. így szól: .Jaj nekem az én teremtőm miatt és jaj nekem az én ösztönöm miatt! Jirmeja rabbi mondja: Két arccal teremtette a Szent Ádámot. Rab rabbi azt mondja, hogy abból a másik arcból alkottatott Éva, míg Semuel rabbi azt mondja, hogy az a másik arc tulajdonképpen fark volt. (Ugyanez áll az Erubin 18a. lapján.) Simeon rabbi ezt mondja:

A Szent megfésülte Évát és úgy vezette Ádám elé. A Szent volt tehát az első vőfély (és borbély) a világon; (Berakhoth 61a. ugyanez áll a Sanhedrin 30. fejezetében, továbbá az Erubin 18a. lapján.) "A Szent olyanformára alkotta Évát, mint egy csűr; valamint a csűr alul széles, felül keskeny, hogy a gabonát befogadhassa, úgy az asszony is alul széles, felül keskeny, hogy a szülésre alkalmas legyen". (U. o.)

Az Úr Ádámnak 12 új nászmennyezetet készített s az összes angyalok jelenlétében adta össze őket. Válogatott ételekből és nyalánkságokból nagy lakomát csapott nekik, az asztalok mind elefántcsontból valának s a felszolgáló angyalok mindenfajta húst hordtak fel és behűtötték a borokat. (Othioth 6. lap)

A Baba bathra l6a. lapján Jóbot beszélteti Raba s elmondja, hogy Jób az egész világot meg akarta menteni a büntetéstől, azért mondotta az. Úrnak, hogy, ha Ő teremtette a mennyországot és poklot, a jámborokat és gonoszokat, akkor Ő teremtette a gonosz hajlamot is, amit visszatartani nem lehet; vagyis (ezek Goldschmied Lázár szavai) az ember nem felelős a cselekedeteiért, mert azok Isten akaratából történnek.

"Írva vagyon Mózes II. könyvének 19. fejezetében: "És ők megállanak a hegy alatt". Abdimi rabbi mondja: Ebből az következik, hogy a Szent a hegyet úgy tartotta fölöttük, mint egy hordót és mondá: Ha elfogadjátok a Tórát, jó, ha pedig nem, akkor itt lesz a sírotok. (A Talmud szerint tehát az Úr terrorral fogadtatta el a törvényt.) Amint pedig az izraeliták mondák: Mi meg akarjuk cselekedni s engedelmeskedni fogunk, hatvan miriád szolgálattevő angyal szállt le és minden izraelitának két koszorút tett a fejére. Amikor pedig az izraeliták később vétkeztek, 120 miriád öldöklőangyal szállt le és letépték a koszorúkat. Chama rabbi mondja, hogy az izraeliták azért hasonlítatnak az Énekek Énekében az almafához, mert, amiként az almafa a gyümölcse megelőzi a leveleit, az izraeliták is megelőzték az Urat azzal a kijelentésükkel: Megcselekedjük, engedelmeskedünk". (Sabbath 88a.)

Ezekből megérthetjük, hogy a Bibliában elbeszélt bűnök a Talmud szerint miért nem bűnök. Lássunk itt néhányat

A Sabbath 56a. lapján Semuél és Rah rabbik azt bizonyítják, hogy Heli fiai: Chophni és Pinchas (Ophni és Phinees), nem követtek el bűnt az által, hogy a szent hajlékot őrző asszonyokkal háltak (Kir. 11. 2.), mert esek az asszonyok ott voltak elfoglalva s nem mehettek haza a férjeikhez (!). Semuél rabbi cáfolja a hanyagságukat. ugyanő mondja, hogy nagyon téved az is, aki Dávidot bűnösnek véli. Semuél rabbi szerint sem követett el Dávid házasságtörést az Uriás feleségével, mert hiszen Uriás is, mint minden hadra-kelt katona már előzőleg váláslevelet adott a feleségének. Szerinte az is téved, aki Salamonról azt mondja, hogy vétkezett, mert, noha vénségére elfordították szívét az asszonyok az idegen istenek felé (Kir. III.. 11.), de ő nem ment a szíve után. Akart ugyan templomot építeni Moab bálványának, Chamosnak, de hiszen nem épített. Igaz, hogy azt mondják róla, hogy "gonoszul cselekedett az Úr előtt" - azonban ez csak annyiból állt hogy asszonyait nem tartotta vissza a bálványozástól.

"Mikor az Úr Mózest eltemette, tűzbe merítette magát" (mert tisztátalanná lett s így kellett megtisztulnia. Sanhedrin 39a.).

"Jochanan rabbi mondja, hogy a Szent mint egy előimádkozó felöltötte az imaköpenyt (tallith, thalesz) s úgy mutatta meg Mózesnak az imádkozás rendjét". (Ros-Hasanah 17b.)

"Három tál van a Szentnek kezében: egyik az eső tála, a másik az anyaméh tála, a harmadik a halottak feltámasztásának tála". (Taanith 2a.)

"Az Isten testének hossza kétmillióháromszázhatvanhatezer mérföld. A combjának hossza lefelé is, fölfelé is egymilliószáznyolcvanezer mérföld. A nyaka egymillió, a szeme feketéje tizenegyezerötszáz. Minden keze kétszázhuszezerkét mérföld s kezének minden ujja százhúszmillió mérföld hosszú. Ezek a mérföldek nem közönséges, hanem isteni mérföldek s minden ilyen mérföldben négy rőf van, egy rőfben négy arasz és egy tenyér van; egy arasz azonban a világ egyik végétől a másikig ér". (Rabba Akiba: Othiot 16c.) A híres Ismaél rabbi mondja, hogy ezen méretek hívése szükséges az üdvösséghez: "Én és Akiba rabbi esküszünk nektek, hogy mindaz, aki Isten méreteit pontosan megtartja és Istennek ezt a dicséretét tudja, az biztos lehet az örök élet felől". (u.o.)

Az Úr a jövendő életben táncolni fog az igazakkal, úgy, hogy majd ujjal mutogatnak reá. (Medras Tillim 29., Othioth 18.) A Paradicsomban ezerszer ezer angyal fog az igazak szolgálatára állni, fütyülnek (!!), hegedülnek, cimbalmoznak s mindenféle hangszeren muzsikálnak a lakomához, sőt a Nap, Hold és a bolygók is táncolni fognak ott magával az Úr Istennel egyetemben.

Jehuda rabbi mondja: Tíz dolgot teremtett a Szent az első napon: az eget, földet, a pusztaságot, az ürességet (Thohu-va Bohu), a világosságot, a sötétséget, a szelet, a vizet, a nap mértékét és az éj mértékét. Azzal a világossággal, amelyet a Szent az első napon teremtett, az ember a világ egyik végétől a másikig ellátott. Mikor a Szent a világot és a tengert teremtette, azok feltartóztathatatlanul kiterjeszkedtek; ekkor a Szent így kiáltott: Daj! (Elég. Hagigah 12a. lap.) "Min nyugszik a föld? Oszlopokon. Az oszlopok vizen nyugszanak. A víz a hegyeken nyugszik. A hegyek a szeleken nyugszanak, a szelek a viharon, a vihar az Úr karján. Jehuda rabbi mondja: Két ég van. Lakis rabbi mondja: Hét ég van". (U. o. 12b.)

"Jehuda rabbi mondja: Az Úr mindenből alkotott hímet és nőstényt. Azonban, ha a Leviathan párosodott volna, akkor az egész világot szétrombolták volna. Azért az Úr a hímet kiherélte, a nőstényt pedig megölte és eltette a jámboroknak a jövendő életre. A Behemothot is (amely ezer hegyet nyel le) hímnek és nősténynek alkotta, de ugyanazon okból a hímet kiherélte, a nőstényt pedig megölte és eltette a jámboroknak a jövendő életre. A nőstény Leviathant azért sózta be, mert a besózott nőstény jobb ízű; a nőstény Behemothot pedig azért nem sózta be, mert a sós hús nem ízletes. Ugyancsak Jehuda rabbi beszéli, hogy az Úr, amidőn a világot teremtette, így szólt a tenger fejedelméhez: Nyisd ki a szádat és nyeld el a világ összes vizeit! De az így felelt: Világ Ura! Elég, ha én a magaménál maradok. Ekkor az Úr egyet rúgott rajta és megölte. Ha a víz be nem takarta volna őt, akkor egy teremtmény se bírná elviselni a bűzét. Dimi rabbi mondja, hogy egykor Gábriel vadászatot fog tartani a Leviathánnal és ha az Úr nem segítené, nem tudná azt felülmúlni. Ha a Leviathan éhes, olyan meleget lehel ki, hogy a víz fenékig felforr. És ha nem dugná a fejét az Éden-kertbe, akkor senki se bírná a bűzét kibírni. Ha szomjas, hullámokat hullámokra ver a tengerben. Bahba rabbi mondja: Egykor az Úr a Leviathan húsából lakomát fog rendezni a jámboroknak. A maradékot elosztják maguk között és Jeruzsálem piacán fogják eladni. A Leviathan bőréből sátort fog az Úr az igazaknak készíteni, a maradékkal pedig Jeruzsálem falait födi be, amelyek a világ egyik végétől a másikig fognak ragyogni. - Semuél rabbi mondja, hogy két angyal veszekszik az égben a kadkod kő felett: Mihály és Gábriel. Egyik azt mondja róla, hogy soham, a másik, hogy jáspis. Az Úr pedig azt mondja nekik: Egyik is, másik is. Jochanan rabbi mondja, hogy az Úr egykor 30 rőfös drágaköveket és gyöngyöket fog elővenni, 10 rőfös lyukakat fog beléjük fúrni és Jeruzsálem kapuira fogja őket akasztani. Egyik tanítványa ezt kinevette, de néhány nap múlva tengeren utazván, látta a szolgálattevő angyalokat, amint drágaköveket és gyöngyöket fűrészeltek s kérdésére meg is mondották, hogy mire lesznek azok. Mikor aztán a tanítvány visszatért Jochananhoz és elmondta a látottakat, a rabbi megdorgálta őt hitetlenségéért s aztán keményen ránézett, mire a tanítvány egy csonthalommá változott. - Rabba rabbi is mondja, hogy az Úr egykor mennyezetet fog készíteni az igazaknak. Hama rabbi azt mondja, hogy az Úr tíz mennyezetet csinált Ádámnak. Joehanau azt mondja, hogy ezek közül a legutolsó aranyból volt. Jehuda mondja, hogy az Úr így szólt Hivam királyhoz: Rád néztem és (a te kevélységed látván) lyukakat teremtettem az emberen (az ürülékek kibocsátására). Rabba rabbi mondja, hogy az Úr egykor három mérföldnyire fogja Jeruzsálemet kiterjeszteni. Hanina rabbi mondja, hogy az Úr meg akarta határozni Jeruzsálem nagyságát, de a szolgálattevő angyalok így szóltak: Világ Ura! Sok várost teremtettél a világ népei számára és nem szabtál mértéket azok hosszúságának és szélességének és Jeruzsálemnek akarsz mértéket szabni, amelyben a te jámboraid vannak? - Res-Lakis monda: Egykor az Úr ezer kertet, ezer tornyot, ezer várat, ezer utat fog Jeruzsálemnek adni és mindegyik olyan nagy lesz, mint Sepphoris békeidőben, amelynek José rabbi tanúsága szerint 180 ezer vásártere volt csak a fazekasok számára. Levi rabbi mondja, hogy a háromszorosan megnagyobbított Jeruzsálemben minden háznak 30 emelete lesz". (Baba bathra 74a.) "Egykor Izrael 13 nemzetségre fog fölosztatni, a 13. lesz a fejedelmeké, akik Papa szerint mint napszámosok fogják szolgálni a zsidókat". (U. o. 122a.)

Az angyalokról.

"Volt egy angyal, aki a földön állt és a feje a szent állatokig ért. Sandolphonnak hívják és társait 500 évi út hosszával múlja felül; ez az égi trón mögött áll és koszorúikat fon a Teremtőjének". (Hagigah 13b.)

A Baba bathra 16a. lapján olvassuk a halál angyaláról, hogy lejön és elcsábítja az embert, fölmegy és bepanaszolja, aztán meghatalmazást kap és elviszi a lelkét.

Az angyalok közül némelyek, akiket Isten a második napon teremtett, örökké élnek; de azok, akiket a harmadik napon teremtett, azok elenyésznek. (Bechaj par. 7., 37.) Még máig is folyton keletkeznek egy tűzfolyamból új meg új csoport angyalok, akik Isten dicséretére egy dalt énekelnek s aztán elenyésznek. (Hagigah 14a.) Egyszer az Úr a kisujjával egész sereg angyalt égetett el. (Pesikt. rab. 35b.) Minden szó, ami Isten szájából jön, egy-egy angyalnak ad életet. (Hagigah 14á.) A füvek fölé 21 ezer angyal van rendelve, mert ennyiféle fű van a földön. (M. Amukk. 32.) Jarkemi a jégeső angyala, Mihály a vizek, Gábriel a tűz és gyümölcsérés angyala. (Pesachim 118., Sanhedrin 95., Ammudehe sibba 49.) Ezenkívül a jó és gonosz szerelemnek, félelemnek és békének, kedvezésnek és kegyelemnek, madaraknak és halaknak, szeleknek, vadállatoknak, gyógyszereknek, Napnak, Holdnak és csillagoknak szintén megvannak a saját angyalaik és mindezeknek neveit tudják a rabbik. (Berith men. 37.) A jó angyalok Majmonides szerint az égitestek lelkei s ennélfogva az égitestek értelemmel bírnak a dolgok fölismerésére és megértésére. (Majm. More 2., 5., 61; Béchaj ad Pentat 9.) Éjjel főfeladatuk az angyaloknak az embereket elaltatni. (Jalk. chad. 118.) Máskor imádkoznak az emberekért és az embereknek hozzájuk kell folyamodniuk; az angyalok azonban nem értik a szír és kald nyelveket, miért is a zsidó nem ajánlhatja fel nekik kérelmét ezeken a nyelveken. (Sabbath 12b. Tos.) Hanem megvan az angyalok tudatlanságának is a maga előnye; van ugyanis a zsidóknak egy kitűnő imájuk, amelyet kald nyelven mondanak el és pedig a Talmud állítása szerint azért, hogy annak kitűnősége ne keltse föl az angyalok irigységét. (Berakhoth 3a. Tosephot.) Mások szerint az angyalok minden nyelven értenek, de a nevezettektől iszonyodnak s azért nem is méltatják figyelemre. (Jalk. chad. 117e.)

Az ördögökről:

A rabbik tanítják: Hat dolog mondatik el az ördögökről; háromban hasonlítanak a. szolgálattevő angyalokhoz: szárnyaik vannak, repülnek a világ egyik végéről a másikra és tudják, hogy mi fog történni a jövendő életben. A véget azonban nem tudják, mert ők is csak hallgatóznak a függöny mögött. Három dologban pedig az emberekhez hasonlítanak: esznek, isznak, szaporodnak (nemzenek) és meghalnak. - Hat tulajdonsága van az embernek;

Háromban hasonlít a szolgálattevő angyalokhoz: értelme van, egyenes testtartással jár és a szent (héber) nyelven beszél, mint az angyalok; három dologban pedig a baromhoz hasonlít: eszik, iszik, ganajoz, mint a barom. (Hagigah 16a.)

Pénteken az esti szürkületkor teremtette Isten az ördögöket; mivel azonban csakhamar beköszöntött a szombat, nem volt már ideje számukra ruhát (testet) alkotni. (Jalk. chad. 107.) Mások szerint büntetésből maradtak test nélkül, mivel ellenezték, hogy az ember testet kapjon. (U. o. 115., 116.) Mindazonáltal az ördögök lényegét a tűz és víz teszi. (Nism. chajim 117b.) Némelyek levegőből, mások földből is vannak alkotva és lelkük bizonyos anyagból vétetett, amely a Hold alatt fekszik és különben semmi másra nem való. (Tab. haar. 9b.)

Az ördögök közül némelyek Ádámtól származnak, aki az Istentől kimondott átok után Évával közlekedni vonakodott, nem akarván, hogy balsorsának örökösei legyenek; megjelent tehát kettő az ördögök feleségei közül, akikkel aztán ördögöket nemzett. (Jalk. rub. 3. "Leda".) Ádám Lilithtel, az ördögök egyik előkelő feleségével 130 éven át csakis szellemeket, ördögöket és éjjeli rémeket nemzett. (Erubin 18b., lásd alább.) Egyébiránt azon 130 év alatt Éva csakis ördögöket szült, kénytelen lévén az ördögökkel közlekedni. (Bechaj par. 1., 16a.)

Az ördögök asszonyai közül nevezetes négy anyaördög; azt mondják, hogy Salamon hatalommal bír fölöttük, szolgálóinak nevezte őket és igénybe is vette szolgálataikat. (Menachem i. h. 33c. és sok más rabbi) Ezen asszonyok egyike szombat éjjel 180 ezer ördöggel kóborol, akiknek hatalmuk van mindenütt romlást terjeszteni; ez az asszony és leányai egyszersmind feleségei is Sammai ördögnek. (Pesachim 112b.) Lilith szintén e négy ördögasszony közül való. Engedetlen volt a férje, Ádám iránt s emiatt büntetésül száz gyermekétől fosztá meg a halál s hozzá még meg kellett ígérnie, hogy az emberfiákat, akik fölött ő hatalommal bír, három angyalnév láttára meg nem öli. (Seph. ben Síra 9a. és b. emek. hammel 84b.) Ez a Lilith az enyészet 480 angyalától követve, szüntelen ordít; egy másik a négy közül szakadatlanul táncol, 479 gonosz szellemet vezetve magával. (Jalk. chad. 108.)

Mint egykor Ádámtól, úgy most is hasonló módon keletkeznek új ördögök, igen undok módon. Az ember különben meg is ölhet egy ilyen ördögöt, ha pl. az ember maceszt süt és nagyon erőlködik. (Hanhag 16.) Noé azonban ezen halandó ördögük közül magával vitt néhányat a bárkába, hogy életüket megmentse (Nism. ch. 115.)

Az ördögök közül némelyek a levegőben laknak és az emberek álmait szövik; mások a. mélységes tengerekbe zárják és fölforgatnák az egész világot, ha egyszer kiszabadulhatnának: ismét mások a zsidókban ütötték föl tanyájukat és a zsidók bűneit okozzák. (Bechaj i. h. 90a.) A vízről jövő ökör szarvai között (Pesachim 112b.) és a temetésről visszatérő asszonyok között is (Jore deah 34S.) táncolnak ördögök. Tízezrével környeznek mindegyikünket ezek a rémek, még a ruháinkat is ők koptatják. Ha az ember megszitált hamut hint este az ágy köré, reggel benne találja a rémek nyomait. (Berakhoth 6a.) Nemkülönben a diófákon is tartózkodnak s ezért azok árnyékában aludni veszélyes, mert minden levélen egy-egy ördög lakik. (Jalk. chad. 108b.) Két híres ördög: Asa és Asaél a napkeleti sötét hegyekben laknak; ezektől tanulták Balaam, Job és Jethro a varázslást; ezeknek segítségével uralkodott Salamon az angyalok és emberek fölött s ezek által kényszeri-tette látogatására Sába királynéját. (Emek. ham. 68a., 132c.)

A világról, mint olyanról.

"Az egész világ 1600 mérföld, az égboltozat ezer mérföld. Egy ember rendesen 10 mérföldet tesz meg egy nap alatt: tehát az égboltozat a napnak egy hatodrésze. Mizraim 1600 négyszögmérföld. Mizraim pedig egy hatvanad része Chusnak (Aethiopia), Chus pedig hatvanad része Edennek. az Eden hatvanad része a pokolnak, a pokolhoz pedig úgy aránylik az egész világ, mit a tető a fazékhoz. (Ugyanez áll a Taanit l0a. lapján.) Az ég és föld közötti távolság ötszáz évet tesz ki, az égboltozat szintén ötszáz év, egyik égtől a másikig megint ötszáz év és így a többi egekig is".

"A földtől az égig 500 évig tart az út, az ég vastagsága szintén 500 évnyi út, s ugyanannyi a távolság a hét ég mindenike között. Ezen egek fölött vannak a szent állatok, amelyeknek lábai olyan hosszúak, mint az egek magassága együttvéve, a felső lábszáraik szintén ilyen hosszúak, a csípőik szintén, a törzseik szintén, a nyakuk szintén, a fejük szintén s a szarvuk szintén olyan hosszú mint a hét ég magassága együttvéve". (U. o. 13a.)

"Tíz dolog teremtetett szombat előestéjén alkonyatkor ós pedig: a kutak (a zsidók számara a pusztában), a manna, a szivárvány, az írásmód (a két kőtáblán), a kőtáblák, a Mózes sírja, a pokol, amelyben Mózes és Illés álltak, Bálaám nőstény szamarának szája és a földnek szája a gonoszak elnyelésére. Némelyek hozzáadjak még Áron virágzó mandula-botját, a gonosz szellemeket, meg az első ember ruháit. Jehuda rabbi szerint a tisztítótűz is, mert hét dolog lett teremtve a világ teremtése előtt: a törvény, a bűnbánat, a paradicsom, a tisztítótűz, az Úr trónja, a templom és a Messiás neve. Két dologra gondolt az Úr a szombat előestéjén, hogy majd még megteremti, de csak szombat estéjén teremtette meg; ugyanis a szombat estéjén adta a Szent Ádámnak az észt arra, hogy vegyen két követ s dörzsölje őket össze, hogy tüzet kapjon s hozzon két állatot, párosítsa őket össze, hogy megszülessék az öszvér". (Pesachim 54a.)

"Hat dolgot cselekedett Chizkijahu (Ezékiás) király, amelyek közül hármat helyeseltek, hármat nem helyeseltek. Atyja holttetemét (kiengesztelésül) kötélravatalra tette, ezt helyeselték; összetörte a réz-kígyót, ezt is helyeselték; eldugta a gyógyászat könyvét, ezt is helyeselték; összetörte a templomajtókat s elküldte az asszír királynak, ezt nem helyeselték; elzárta a Felső Gibon vizét, ezt sem helyeselték; szökőnappá tette a Nisan-t (húsvéthónap), amikor már megkezdődött". (u. o. 56a.)

Ádám és Éva.

Mikor az Úr az első embert akarta megalkotni, először a szolgálattevő angyalok egy osztályát alkotta meg s így szólt hozzájuk: Akarjátok-e, hogy embert alkossunk a mi képünkre? Azok pedig kérdék: Világ Ura, milyenek az ő cselekedetei? Ilyenek és ilyenek. Erre ők felelék: Mi az ember, hogy reá gondolsz? (stb. 1. 8. zsolt.) Erre az Úr közéjük dugta a kisujját és elégette őket. Hasonlóképp cselekedett a másik osztállyal is. A harmadik osztá1y azonban így szólt: Világ ura, mit használt az az előbbieknek, hogy úgy beszéltek előtted? Az egész világ a tied, tedd azt, amit a te világoddal tenni akarsz. Mikor pedig a vízözön és nyelvzavar kora beköszöntött, így szóltak: Hát nem volt igazuk elődeinknek?

Jehuda mondja, hogy az első ember a világ egyik végétől a másikig ért, midőn azonban vétkezett, A Szent rátette a kezét és kicsinnyé tette őt. Eleazár azt mondja: az első ember a földtől az égig ért, amidőn azonban vétkezett stb. (Sanhedrin 38b., Hagigah 12a.) Meir rabbi azt mondja, hogy az első ember 100 rőf magas vala. (Sanhedrin 100a.)

Az Úr Ádám kedvéért lyukat fúrt, hogy a világ egyik végéről a másikra ellásson. (Hagigah 12b).) Mikor az angyalok az óriási Ádámot meglátták, megijedtek s azt mondták az Úrnak, hogy most már két Isten lesz. Az Úr ezért. rátette a kezét Ádámra és összezsugorította potom ezer rőfnyire. (Jalkut Simoni 6d.)

Az ember azért alkottatott szombat előestéjén. hogy mindjárt lakomához mehessen; amikor t. i. már minden készen volt. - Az a por, amelyből Ádám alkottatott, az egész földről kapartatott össze. A derekának való Babilóniából vétetett, a feje Zsidóországból, a végtagjai a többi országokból, a szemérem-része Agma várából. (Berakhot 61a.)

Ádám megalkotása a következő program szerint ment végbe:

I. óra: a por összehordatik a négy világtáj felől;
II. óra: a por egy formátlan csomóvá dagasztatik;
III. óra a tagok kinyújtóztatnak;
IV. óra: a gomolyagba lélek leheltetik;
V. óra: föláll a lábára;
VI. óra: elkezd mindent a nevén szólítani;
VII. óra: Éva odavezettetik hozzá;
VIII. óra: az Úr lefekteti mindkettőjüket az ágyba és négyen kelnek föl: Ádám, Éva, Kain és nőtestvére;
IX. óra: Isten megtiltja nekik, hogy a tudás fájáról egyenek;
X. óra: Ádám mégis eszik róla;
XI. óra: Ádám törvény elé kerül;
XII. óra: kidobjak a Paradicsomból. (Sanhedrin 38a. és b. Parasa Bersith 18d., lla.. Jalkut Rubeni 21c.)

Jehuda rabbi mondja, hogy az első ember arámi nyelven- beszólt, Res-Lakis azt mondja, hogy az Úr megmutatott neki minden korszakot a tudósokkal és bölcsekkel együtt és amint Akiba korához ért, Ádám igen örült az ő törvénytudásán és szomorkodott az ő halálán. Jehuda rabbi szerint Ádám eretnek volt, mert az Úr azt kérdezte tőle: Hol vagy? - vagyis hová fordult a szíved? Nahman szerint pedig isten-tagadó volt, mert elhagyta az Úr szövetségét, (Sanhedrin 38b.)

"Ádám, míg száműzve vala a Paradicsomból (vagyis a bűnbeeséstől Szeth születéséig), szellemeket, éjjeli rémeket nemzett. De azért igen jámbor vala, 130 évet töltött böjtölésben, elvált a feleségétől s fügefaövet hordott a testen. A szellemeket akaratlan magömlés által nemzette". (Erubin 18b.)

Amint már az előbbi fejezetben idéztük a Jébamoth 65b. lapjáról, Ádám az állatok minden fajtájával bujálkodott, Eliézer rabbi ezt úgy magyarázza, hogy Ádám minden állatot sorba próbált ugyan, de egyikkel sem volt megelégedve, csak amikor Évához feküdhetett, akkor kiáltott fel: Ez csont az én csontomból és hús az én húsomból! Amint fentebb (az ördögöknél) említettük, Éva 136 éven át ördögöket szült; ezek férfiördögök valának s Évával közlekedtek, akinek tőlük nőördögök születtek (Parasa Beresith 16a. és b.)

A Sanhedrin 70a. lapján Hisda rabbi azt állítja, hogy Ádám is, mint Noé, szőlőt evett s ez volt az a tiltott gyümölcs. Jehuda rabbi meg azt mondja, hogy búza volt. Nehemja meg fügének mondja, mert arról került ki Éva kosztümje.

"A jámborok leszállnak a tüzes kemencébe, de kiszabadulnak. Ádám apánkat is belökte oda a gonosz Nimród, de Gabriel kiszabadította". (Pesachim 118a.)

A pátriárkák és próféták.

Mindenekelőtt azt jelenti ki a Talmud a Sanhedin 107b. lapján, hogy vízözön-korabeli és a nyelvzavar-korabeli embereknek nincs részük az örök életben.

A 108b. lapon pedig azt olvassuk, hogy az özönvíz kemény volt és forró s Matuzsálem gyászolása jeléül hét napig tartott. Jochanan azt mondja, hogy az Úr drágaköveket és gyöngyöket is vitetett be a bárkába, hogy azok Nóénak világítsanak.

Eliézer rabbi kérdésére Sem a következőket beszélte el: Sok bajunk volt a bárkában; azt az állatot, amely nappal eszik, nappal kellett táplálnunk, az éjjel evőt pedig éjjel; a kaméleonról nem tudta atyám, hogy mit eszik; egyszer szétvágott egy gránátalmát s abból kiesett egy féreg és azt megette. Azontúl aztán korpát dohosított meg s az abban levő férgeket adta neki enni. Az oroszlánt meg a láz gyötörte. A fénix madarat atyám a bárka hátuljában fekve találta; megkérdezte, hogy miért nem kért ennivalót; - láttam - úgymond - hogy el vagy foglalva a nem akartalak terhelni. Erre így szólt: Adja Isten, hogy sohse halj meg!

Sem máskor így szólt Eliézerhez: Hogyan csináltátok ti azt, hogy a királyok Keletről és Nyugatról ellenetek támadtak? - Hát ugy, hogy az Úr Ábrahámot jobbjára ültette (vigyázzunk: így ad a Talmud hamis értelmet a 109. zsoltárnak!) s mi földet dobáltunk feléjük, amiből kardok lettek és szárakat, amikből nyilak lettek.
Nóéról azt mondja itt a Talmud, hogy ő már körülmetélve jött a világra és a lelke azután Mózesba költözött. Feleségei a bárkában Nóé egyik fiával, Kámmal, sőt a hollóval és a kutyáva1 is közösültek, amiért Kámot azzal büntette meg Isten, hogy a bőre fekete lett, a holló pedig a csőrén hányja ki a magját, míg a kutya összeragad a nőstényével.

A 109b. lapon olvassuk, hogy a bábeli toronnyal az eget akarták belyukasztani, hogy onnan a víz kifolyjon. Jeremiás rabbi szerint meg a torony építői az égben akartak lakni. Voltak olyanok is, akik az égben bálványozást űzni, meg olyanok, akik az Úrral háborút viselni akartak. Ezeket az Úr majmokká, szellemekké, kísértetekké változtatta. Johanán azt mondja, hogy a torony egyharmad részét tűz emésztette meg, egyharmad része a földbe süllyedt s egyharmad része még most is megvan.

A Sopherim 14d. lapján olvassuk, hogy Ábrahám nagyobb vala minden óriásnál; teste 74 emberével volt egyenlő, 74-szer többet evett és ivott, mint más ember és 74-szerte erősebb volt mindenkinél. Ő építette 17 fiának Ketura városát vasból és olyan drágakő kulcsot adott hozzá, ami ezt a roppant magasra épített várost nap helyett beragyogta.

Ábrahám kérdezte az Urat, hogy ki fogja őt körülmetélni. Te magad - felelt az Úr. Erre Ábrahám kést vett elő, megfogta az előbőrét és le akarta vágni de erőt vett rajta a félelem, mert öreg és gyönge vala. Erre az Úr maga kinyújtotta a kezét, megfogta Ábrahám előbőrét és levágta. (Rabboth Beradith Babba, Parasa 49., 44b.) Ábrahám azután körülmetélte egész háza népét s a levágott előbőröket egy nagy rakásra dobálták össze. Aztán rájött a termékenyítő napsugár s az előbőrdomb benépesedett vala férgekkel. És amint ezek megnőttek, olyan illatot terjesztettek, akár a legnemesebb fűszerek, vagy mint a legfinomabb tömjén, amely az áldozati tűzbe vettetik. És az Urat annyira elbájolta a finom előbőrillat hogy így szólt: Ha vétkezni fonnak is Ábrahám fiai, én mindig csak erre a jó illatra fogok emlékezni és irgalmasságot fogok velük gyakorolni". (Rabboth S. hasirim rabba 266b. Beresith rabba Parasa 47., 42d)

Egyébként tizenhárman jöttek már körülmetélve a világra: Ádám, Szet, Illés, Énok, Nóé, Tará, Jákób, József, Mózes, Sámuel, Dávid, Izaiás és Jeremiás. (Medras Tillim l0b.)

A Baba bathra 16b. lapján mondja Simon rabbi, hogy Ábrahámnak egy drágakő függött a nyakában, amelyet ha egy beteg megnézett, meggyógyult. Mikor Ábrahám meghalt, az Úr ezt a követ a Nap kerekére akasztotta.

A Baba bathra 58a. lapján olvassuk, hogy Banaah rabbi sírboltokat festett és amint Ábrahám sírboltjához ért, ott találta Éliézert, Ábrahám szolgáját annak ajtaja előtt. Mindjárt meg is kérdezte, hogy mit csinál Ábrahám. - Fekszik a Sára kebelén - felelé amaz - Sára meg a fejében bogarászik. - Hát jelentsd be nekik, hogy itt állok az ajtónál. - Bejöhetsz - volt a felelet - hisz ismeretes dolog, hogy ezen a világon a gonosz ösztön uralkodik (vagyis Sára miatt nem kell magát zseníroznia). - Be is ment tehát, körülnézett és kijött. Azután elment Ádám sírjához. .Ott azonban egy égi hang dörgött rá, mondván: Te megnézted az én hasonmásomnak képét, de az én hasonmásomat nem szabad megnézned! - Ja, de nekem meg kell mérnem a sírboltot. - Kivülről ugyanaz a mérete, ami belülről! - Bánaáh aztán elmondja, hogy Ádám bütykei hasonlóak voltak a napgolyóhoz: Minden más asszony Sárához képest, Sára Évához képest, Éva Ádámhoz képest, Ádám az Istenhez képest olyan volt,. mint egy majom az emberhez képest.

"Egykor a Szent így fog szólani Ábrahámhoz: A te gyermekeid vétkeztek ellenem. Ő azonban így fog válaszolni: Világ Ura! Akkor vesszenek el a te neved megszentelése végett! Azután így fog beszélni: Megmondom Jákóbnak, ő érezte a gyermeknevelés fájdalmait, talán ő könyörületért fog esedezni. Ekkor meg az Úr ő neki mondja: A te gyermekeid vétkeztek ellenem. És ő ezt feleli: Akkor hát vesszenek el! Az Úr pedig erre így szól: Sem az öregnél nincsen ész, sem a fiatalnál okosság. Ezért most Izsákhoz szól így: A te gyermekeid vétkeztek ellenem. Ez azonban így felel: Világ Ura! Miért az én gyermekeim'? Hát nem a te gyermekeid is? Amikor előtted azt mondták: Meg fogjuk cselekedni, engedelmeskedni fogunk, - akkor elsőszülött fiadnak nevezted őket, most meg az én gyermekeimről beszélsz és nem a te gyermekeidről? Azután valami sokat vétkeztek? Hiszen 70 esztendő az ember élete és ha levonjuk azt a 20 évet, amelynek tetteiért nem büntetsz, akkor 50 év marad; ha ebből 25 évet az éjjelekért levonunk, akkor 35 marad; ebből továbbá az imádságra, az evésre és a szükség-végzésre vond le a felét, s marad 12 1/2 év; ha ezt mind magadra akarod vállalni, jó; ha nem akarod az egészet, hát vállalom én a felét; ha pedig a felét sem akarod, akkor én az egészet magamra vállalom, hiszen én te érted feláldoztattam magamat!" (Sabbath 9b.)

A Bibliából ismeretes Og, Bázán királya, aki a nevét a Talmud szerint azon körülménytől nyerte, hogy Ábrahámot egyszer a húsvéti kalács ("ugga") sütésénél találta. Og a vízözönből úgy menekült ki egy egyszarvúval, hogy folyton a bárka mellett ballagott, mert ott a víz hideg volt, míg másutt forró (Sebuoth 113b.) Ez a jó étvágyú gentleman naponta kétezer ökröt és ugyanannyi vadat emésztett föl és megivott rá ezer pintet. (Soferim 14d.) Mikor az izraeliták Bázán földjére értek, megtudta Og, hogy táboruk 3 mérföldre terjed. Egyszerűen fölszakított tehát egy hárommérföldes hegyet és fölkapta a fejére. Az Úr azonban hangyákat küldött a sziklára s ezek hamarjában akkora lyukat vájtak rajta, hogy beesett az Og nyakába, fogai pedig az állán keresztül úgy benőttek a sziklába, hogy a fejét többé ki nem szabadíthatta. Ekkor odasietett Mózes egy tíz rőf hosszú fejszével és tíz rőf magasat ugorva, Ogot a bokáin megvágta és megölte. (Berakhoth 54b.) Og mindazonáltal élve jutott a Paradicsomba. (Derech erez 20c.) Jochanan rabbi egyszer valami halottnak a lábszárcsontjára akadt; három egész martföldet futott mellette s mégsem ért a végére; ez a csontocska Og lábszára vala. (Nidda 24b.) Ognak egy kiesett fogából Ábrahám széket, más csalhatatlan rabbik szerint pedig ágyat csináltatott magának. (Soferim 14d.)

A Baba bathra 16b. lapján mondja Jochanan rabbi, hogy a gonosz Ézsau atyja halála napján hált egy eljegyzett szűzzel, gyilkolt, megtagadta az Istent s a feltámadást és meggyalázta az elsőszülöttséget.

A Holin 91b. lapján a Genesis 28., 13. versét Jizchak rabbi úgy magyarázza, hogy az Úr Izrael egész földjét összegöngyölte és Jákób feje alá tette, hogy azt az ő gyermekei könnyen meghódítsák.

"Jákob így szólt Rachelhez: Akarsz feleségem lenni? Az pedig így felelt: Igenis, de az én apám egy csaló s azt nem tudod rászedni. - Erre Jákób így szólt: Ha ő csaló, akkor én testvére vagyok a csalásban". (Megillah 13b.)

A Baba bathra 123a. lapján elmondatik, hogy Rachel előre figyelmeztette Jákóbot, hogy Leával akarja az apja becsapni s megállapodtak abban, hogy Rachel, midőn lefátyolozottan Jákób elé vezettetnék, egy jellel fogja tudatni, hogy ő az. Később azonban megsajnálta testvérét, hogy az majd ily szégyenben marad, elárulta neki a titkos jelt és Jákób így rá volt szedve; megkapta csipás Leát.

"Jizchak rabbi mondá: Jakób atyánk nem halt meg. - Hát akkor hiába temették el, - felelte Nachman rabbi. - Ezt én abból következtetem, - mondá Jizchak rabbi, amit Jeremiás 30. fejezete -10. verse mond: Én megszabadítalak téged a messze földről és ivadékodat az ő fogsága földjéről". (Taanith 5b.)

Mózesról is ad a Talmud egy kis csemegét:

A Sabbath 88b. lapján elmondatik, hogy az angyalok seregei elcsodálkoztak azon, hogy a Tóra az embereknek adatott s hogy az asszonyok szülöttei a mennyeiek közé kerülnek. A 89. lapon pedig elmondatik, hogy a Sátán mindenfelé kereste a Tórát: az Istennél, a földön, a pokolban, a halálnál s végre Mózesnél, ez azonban így felelt: Hát ki vagyok én, hogy az Úr nekem adja a Tórát? Erre az Úr megszólalt: Mózes, hát te hazudsz? Mózes azonban így felelt: Világ Ura! Hát én azt a nálad őrzött kincset amivel te mindennap mulatsz, magamnak tartsam meg? Az Úr felelé: Minthogy te ily kevésre becsülted magad, a Tóra a te nevedet fogja viselni. - Jehosua rabbi mondja: Midőn Mózes a magasba fölérkezett, úgy találta az Urat, amint koronákat kapcsolt a betűkre. Ekkor az Úr így szólt: Mózes, a te városodban nem szokás köszönni? (Békét kívánni) Mózes felelé: Hát szokott a szolga az Urának békét kívánni? Erre az Úr így szólt: Legalább azt mondhattad volna: Legyen sikere a te munkádnak. - Ugyanaz a rabbi mondja, hogy amikor a negyven nap elmúlt és Mózes hat órára (vagyis déli 12 órára) nem jött meg, amint ígérte, megjelent a Sátán, elkezdte lázítani a zsidókat, aztán azt mondta nekik, hogy Mózes meghalt és meg is mutatta nekik a koporsójának alakját.
Az Erubin 54b. lapján azt tanítják a rabbik, hogy Mózes a Misnah-t az Úr ajkáról tanulta.

Jehuda rabbi mondá; Mikor Mózes fölment a magasba, ott találta a Szentet ülve, amint koszorúkat (koronákat) csinált a betűkre és így szólt hozza:

Világ Ura, ki tart téged vissza? Az Úr pedig felelé:

Egy férfiú, aki sok nemzedék végén fog lenni, az ő neve Akiba b. Joseph. - Világ Ura - folytatá Mózes - engedd őt látnom! - Menj hátra! - Mózes hátrament és leült Akiba tanítványai 80 sorának végén, de nem tudta, hogy azok mit beszélnek. Ekkor ereje is elgyöngült. Mikor Akiba egy bizonyos dologhoz ért, így szóltak a tanítványai: Rabbi! honnan tudod ezt - Ez Mózesnek egyik tanítása (Halacha) a Sinai hegyről. -Ekkor Mózes lelke megnyugodott. Majd ismét az Úr elé lépett és így szólt: Világ Ural Egy ilyen embered van neked és én általam akarod a törvényt (Tóra) adni? - Hallgass! - mondá az Úr - így jutott eszembe. (Menachoth 29b.)

"Mózes így szólt az Úr előtt: Világ Ura! Ha egy háromlábú szék a te haragod órájában nem tud előtted megállni, mennyivel kevésbé tudna egy egylábú szék. Azonkívül pedig az atyáim előtt szégyellnem kellene magamat, mert azt mondanák, hogy elvesztettem méltóságomat. Ez egy megszentségtelenítés lenne reád nézve. Eliézer azt mondja, hogy Mózes addig állt ott imádkozva, míg láz fogta el. Mi a láz? A csontok tüze. Mi a csontok tüze? Hát csontláz. Raba azt mondja, hogy a Szent így szólt végre Mózeshez: Mózes, te engem megelevenítettél a szavaiddal (Berakhoth 32a.)

Jannai rabbi iskolájában tanították, hogy Mózes így szólt az Úr előtt: Világ Ura, az a sok ezüst és arany, amit te az izraelitáknak túlságban adtál, míg csak azt nem mondták: elég (daj), - elcsábította őket, hogy isteneket csináljanak az aranyból. Mert az oroszlán sem toporzékol és ordít egy rakás szalma előtt, hanem egy rakás hús előtt igenis.

Abba rabbi mondja, hogy az Úr megragadta Jeroboám ruháját és mondá: Térj meg és akkor mi; én, te, meg Isai fia az Éden-kertben fogunk sétálni. - Ki megy elől? - Isai fia. - Akkor nekem nem kell!" (Sanhedrin 102a.)

Chama rabbi mondá: Mózes a kőtáblák töredékeiből gazdagodott meg. A táblák hossza és szélessége 6-6 arasznyi volt, a vastagsága meg 3 arasznyi. Rab és Semuél mondák: A bölcsességnek 50 kapuja teremtetett a világon s mind egytől-egyig Mózesre bízatott. Jochanan rabbi mondá: Először megtanulta Mózes a bibliát (Tóra) s aztán megint elfelejtette, míg aztán ajándékul adatott az neki. (Nédarim 38a. lap)

A 105. zsoltár 16. versét, amely így szól: "Bosszantották Mózest a táborban." Semuél rabbí így magyarázza: Mindenik féltékeny volt a feleségére Mózes miatt. (Moéd-Katan 18a.)

"Mirjam Áron nőtestvére mondá: Egykor az én anyám egy fiút fog szülni, aki Izraelt meg fogja menteni. Abban az órában, amikor ez a fiú megszületett, az egész ház megtelt fényességgel. Ekkor fölkelt az apa és megcsókolta Mirjamot a fején. De, mikor a kis Mózest a Nílusba dobták, fölkelt az apa s fejbeütötte Mirjamot, mondván: Hol van a te jövendölésed? (Megillah 14a.)

"Ki zárta be Mirjamot hét napra, mikor bélpoklos volt? Azt mondod tán, hogy Mózes, de hiszen Mózes csak laikus volt (vagyis nem pap) és egy laikusnak nem szabad a bélpoklosságot megnézni? Ha pedig azt mondod: Áron zárta be; hát Áron meg rokona volt neki s a rokonnak sem szabad a bélpoklost megnézni. Azonban a Szent maga tanúsított nagy tiszteletet ő iránta abban az órában és így szólt: Én fogom őt bezárni, én fogom tisztátalannak nyilvánítani és én fogom szabadon bocsátani". (Zebahim 101b.)

"Az egész 40 év alatt, melyet a zsidók a pusztában töltöttek, Juda csontjai a koporsóban hányódtak, míg Mózes jött és számára irgalomért esedezett. Ekkor összeálltak csontjai. Midőn pedig erre sem akarták őt az égi kollégiumba beereszteni, így szólt;

"Vidd őt népéhez!" (Makkoth llb.)

Ugyanez áll a Baba kamma 92a. lapján, ahol is hozzáteszik, hogy az égi kollégiumba azonban nem eresztették be, mert a rabbik beszédét nem értette s így nem is tudott velük szórakozni.

A Holin 89a. lapján olvassuk, hogy Rabi vagy Jochanan rabbi szerint a világ csak Mózes és Áron érdeméből áll fenn.

"A rabbik tanítják: Amidőn a mi rabbijaink a jabnei szőlőhegyre értek, ott voltak Jehuda, Nechemja és Eleázár rabbik. A vendégség tiszteletére mindegyikük előadott valami . Jehuda rabbi, mint közismert, kiváló szónok, Mózesról kezdett beszélni, hogy az a nép nyakassága miatt vevé a sátort s messze a táboron kívül vonta föl. (Móz. II. 33, 7.) Jizchak rabbi szerint pedig a Szent így szólt Mózeshez: Mózes, én és te a Halachából fogjuk egymást színről-színre tanítani. (Berakhoth 63a)

A Baba bathra 122a. lapján elmondatik, hogy a Kánaán földjére való bevonuláskor hogyan sorsolták ki a földet a törzsek között, amikor is Józsue a Szent-lelket markírozta.

A Baba bathra 16a. lapján mondja Levi, hogy a Sátán és Fenenna az ég nevében tárgyaltak. (I. Sam. 1, 6) Acha ezt úgy magyarázza, hogy a Sátán megjelent és megcsókolta Fenenna lábát.

A Józsue 13. 22-re vonatkozólag azt mondja Johanán, hogy Bálaám először Próféta volt, aztán varázsló lett, azért Rabh szerint megkövezték, elégették, lefejezték és megfojtották. (Sanhedrin 106a.)

A 106b. lapon olvassuk, hogy Dávid így szólt az Úrhoz Világ Ura, tedd már, hogy Doég meghaljon:

Az Úr pedig felelé: Ő sok javat nyelt el, s azt ki kell neki okádnia.

"Nachman rabbi mondja: Saul összecsúnyította magát ganéjjal, amikor királlyá lett. Jehuda rabbi mondja: Miért nem volt a Saul királyi házának maradandósága? Mert makulátlan volt. Jochanan rabbi ugyanis azt mondja, hogy csak az olyat lehet hitközségi elöljárónak megtenni, akinek a háta mögött egy kosár piszkosság ("csúszómászó") van, azért, hogy, ha hencegni kezd, akkor azt lehessen neki mondani: lépj vissza! (Pesachim 22b.)

A Sanhedrin 105a. lapján olvassuk, hogy a szolgálattevő angyalok így szóltak az Úrhoz: Világ Ura, ha Dávid, aki a filiszteust megölte és Gethet gyermekeidnek megszerezte, eléd fog állni. mit fogsz vele csinálni (mikor ellenségeit is ott látja a másvilágon)?-Az az én dolgom, hogy összebékítsem őket.

Dacos feleletet adott Izrael népe a prófétának: A próféta ugyanis így szólt Izraelhez: Tartsatok bűnbánatot, mert hol vannak atyáitok, akik vétkeztek? Azok pedig felelék: Hát azok a próféták hol vannak, akik nem vétkeztek?

Dávid királyról egy sereg érdekes dolgot tálal föl a Talmud:

"Jehuda rabbi mondja: Dávidnak 400 gyermeke volt, mindnyájan elfogott szép pogány nőktől valók voltak, mindnyájuknak nyírott, fonott hajuk volt, aranykocsiban ültek és a csapat élén haladtak. Ezek voltak Dávid házának ökölvívói". (Kiddusin 76b.» Sanhedrim 21a.)

"Dávid a Szent előtt így szólt: Világ Ura, add tudtomra nekem az én végemet! (38. zsolt.) Én pedig elhatároztam - felelt az Úr, hogy testből és vérből való lénynek nem adom tudtára a végét. - Dávid folytatá: És mi az én napjaimnak számat - Azt is elhatároztam, hogy egy embernek sem adom tudtára napjainak számát. - Dávid ismét folytatá: Engedd tudnom, hogy mennyi van még hátra életemből? - Az Úr felelé: Szombaton fogsz meghalni. - Dávid: Én a hét első napján szeretnék meghalni. - Az Úr: Salamonnak, a te fiadnak uralma mar megkezdődött s egyik uralomnak a másikat nem szabad egy hajszálnyira sem érintenie. - Dávid: Akkor szeretnék a szombat előestéjén meghalni". (Sabbath 30a.) "Dávid ezután leült minden szombaton és tanult egész nap. Azon a napon, amelyen a lelkét kilehelnie kellett, elébe lépett a halálangyala, de nem volt vele szemben semmi hatalma, mert Dávid szája nem hagyott föl a tanulással. Ekkor a halál angyala kiment a kertbe, amely a ház mögött volt, fölmászott a fákra és megrázta őket. Amint Dávid kiment, hogy megnézze, mi történt, letört a lépcső, amelyre lépett, a lábai alatt; erre elhallgatott a szája és kilehelte lelkét. Selomoh (Salamon) ekkor elküldött az iskolába és kérdeztette: Atyám meghalt és a napon fekszik; a kutyák éhesek az atyám házában, mit cselekedjem?

(Mert szombaton nem szabad a tetemhez nyúlni.) Azok így feleltek: Vágj le egy disznót és dobd a kutyák elé; atyád holttestére pedig tégy egy kenyeret és egy gyereket s akkor el szabad őt mozdítanod onnan. Nem találóan mondta tehát Selomoh, hogy jobb egy élő kutya egy döglött oroszlánnál?" (Sabbath 30b.)

"Jehuda rabbi mondja: Dávid (az Uriás feleségével való házassága után) hat hónapig kiütéses vala s ezért a tanács nem érintkezett vele." (Joma 22b.)

Ula rabbi mondja: Azelőtt a törvény olyan volt, mint egy kosár, amelynek hiányzik a füle; míg aztán jött Selomoh és fület csinált rája". (Erubin 21b.)

"Parnach rabbi mondja: Abban az évben (amikor Selomoh a templomot fölszentelte) az izraeliták nem tartottak engesztelőnapot és mikor emiatt aggódtak, egy égi hang (Bath-Kol) szólalt meg: Ti mindnyájan el vagytok rendelve az örök életre". (Moéd-Katan 9b.)

Jochanan rabbi mondá: Sichinben háromszáz féle ördög volt... Mire kellettek Salamonnak a hím és nőstényördögök? Az mondatik (III. Reg. 6, 7.): "A ház pedig, mikor építették, faragott és kész kövekből építették. Salamon ugyanis megkérdezte a rabbikat:
Hogy bírom én ezt megcsinálni'? Ezek felelék: Van egy ehhez való kő, samirnak hívják, ezt használta Mózes is az efodhoz. Hol lehet azt találni? -kérdé Salamon. Hozass hím- és nőstényördögöket, kényszerítsd őket, hogy mondják meg, talán ők tudjak a helyet. Salamon tehát hozatott hím- és nőstényördögöket, kényszerítette őket, hogy mondják meg azt a helyet, de azok azt felelték: Mi nem tudjuk, de tán Asmodeus, az ördögök fejedelme, tudja. Hát ő hol van? - kérdé Salamon. Azok pedig felelék: Ő abban és abban a hegyben van, ott kutat ásott magának. megtöltötte vízzel, egy kemény kővel befödte és pecsétgyűrűjével lepecsételte. Mindennap fölmegy az égbe és tanulja a mennyei tanokat, azután megint lejön a földre és tanulja a földi tanokat, megvizsgálja a pecsétet, felfödi a kutat, iszik belőle, aztán megint betakarja, újra lepecsételi és megy az útjára.

- Salamon ekkor elküldött Benajahu ben Jehojadáért, aztán adott annak egy láncot, amelybe az Úrnak kimondhatatlan neve volt bevésve, továbbá egy gyűrűt, melybe az Úr neve volt vésve, egy batyu gyapjút és egy tömlő bort. Ez azután elindult, fúrt egy kutat az ördög kútja alatt, kieresztette a vizet, bedugta a nyílást gyapjúval, aztán fúrt felül is egy kutat, beleeresztette a bort és bedugta a nyílást. Azután fölmászott egy fára s leült az egyik ágon. Asmodeus megjött, megvizsgálta a pecsétet, felnyitotta a. kutat ós amint bort talált benne, idézte a szentírást (Péld. 20.1.): "Bujaságra vivő szer a bor és háborgó a részegség; aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem leszen. Valamint (Oze. 4. 11.): "A paráznaság, a bor és a must (!) elveszik a szívet." Ő tehát nem akart inni; mivel azonban szomjas volt, nem bírta magát visszatartani és berúgott és lefeküdvén, elaludt. Benajahu most lemászott a fáról, odament hozzá. nyakára vetette a láncot és erősen összehúzta. Mikor fölébredt Asmodeus, ki akarta magát szabadítani, Benajahu azonban rákiáltott: A te Urad neve van rajtad! Azzal megfogta és vezette. Midőn pedig útközben egy pálmához értek, Asmodeus odadörgölőzött és kidöntötte; aztán egy házhoz értek, azt is összedöntötte. Majd egy özvegyasszony kunyhójába értek s ez sírva esedezett kíméletért, mire az ördög-a másik oldalra hajolt és eltörte az egyik csontját magának. Aztán látott egy vakot, aki eltévedt s elvezette a helyes útra; majd egy részeget látott, aki eltévedt s azt is a helyes útra vezette, azután. látott egy nagyon víg nászmenetet, s akkor elkezdett sírni; majd látott egy embert, aki így szólt egy suszterhez; Csinálj nekem olyan cipőt, ami hét évig tartson l - s arra Asmodeus nevetett; aztán látott egy varázslót munkában és ezen is nevetett. - Midőn pedig Asmodeus a királyhoz ért, az három napig nem bocsátotta maga elé. Első nap mindjárt kérdezte: Miért nem kíván engem a király?-Sokat ivott - felelék neki. Erre az ördög vett egy téglát és rátette egy másikra. Jelentették ezt Salamonnak, aki így szólt: Azt akarja ezzel mondani: Adjatok neki többet inni! Másik nap' ismét kérdezte Asmodeus: Miért nem kéret engem a király? Sokat evett -- felelték neki. Akkor ismét levette egyik téglát a másikról és a földre tette. Jelentették Salamonnak, aki így szólt: Azt akarja ezzel mondani, adjatok neki kevesebbet enni! A harmadik nap elmúltával a király elé vezették s akkor Asmodeus egy nádat vett a kezébe, lemért négy rőföt s a nádat Salamon elé dobta e szavakkal: Ha az ember halott, nem foglal el több helyet ezen a világon, mint négy rőfnyit; most meghódítja az egész világot s addig nem. lakik jól, míg rajtam is erőszakot nem vesz. - Én nem kívánok tőled mást, - mondá Salamon. csak a samir követ, mert az kell nekem a templomépítéshez. Asmodeus így felelt: Ez nem nekem adatott át, hanem a tenger fejedelmének. Az meg nem bízza másra, csak a fajdkakasra és pedig egy esküből kifolyólag.''

- Hát az mit csinál vele? - kérdé Salamon. - Fölviszi egy hegyre, ahol senki sem lakik, annak csúcsán megáll, fölhasítja és a fák magvait beszórja s ott lakható föld lesz s innen van az, hogy mi őt a fordításban Naggar tura, azaz hegyi kakas néven nevezzük. Elkezdték most keresni a fajdkakas fészkét és megtalálták benne a fiókákat is és betakarták őket fehér üveggel. Midőn pedig a fajdkakas hazajött és nem tudott az üvegfedőtől a kicsinyeihez jutni, visszarepült a samirért. De, mikor Benajahu meglátta a fajdkakast a samirral, óriási lármát csapott, úgy, hogy a fajdkakas ijedtében a samirt elejtette. Benajahu pedig fölvette. A fajdkakas, esküje miatti bánatában, fölakasztotta magát. - Bonajahu aztán megkérdezte Asmodeust: Miért vitted te azt az eltévedt vakot a helyes útra? - Azért, mert arról ki van mondva az égben, hogy tökéletes igaz és mindannak. aki vele szívességet tesz, öröme lesz a másvilágon. - Miért vezetted aztán azt a részeget a helyes útra? - Azért, mert arról ki van mondva az égben, hogy egy tökéletes gonosz, azért szereztem neki kedélynyugalmat, hogy hadd élvezze ezt a világot. - .Hát akkor miért sírtál, mikor azt a lakodalmas menetet láttad?

- Mert az az ember harmadnapra meghalt és az asszonynak 13 évig kell vámi a sógori házasságra.

- Azon a cipőcsináltató emberen meg miért nevettél? - Mert az hét napig sem él és hét esztendőre való cipőt akart. - Hát végre azon a varázslón miért nevettél? - Mert az a király kincsén ült és varázslásnak hitette el azt, mikor maga alól szedett ki mindent. - Salamon mindaddig magánál tartotta Asmodeust, míg a templomot fölépítette. Egy napon Salamon azt kérdé tőle: Miben áll a ti előnyötök (a szolgálattevő angyalok fölött)? - Vedd le rólam ezt a láncot és add ide a te gyűrűdet, akkor megmutatom neked. Salamon levette a láncot s odaadta a gyűrűjét. Az ördög lenyelte a gyűrűt, azután egyik szárnyát az ég felé, másikat a föld felé feszítette ki és Salamont eldobta 400 mérföldnyire. - Salamon most ajtóról-ajtóra járt koldulni s mindenütt, ahová ment, ezt mondta: Én, a Prédikátor, Izrael királya voltam Jeruzsálemben. (Eccle. 1.12.) Mikor a tanácsba (synedrium) ment, így szóltak a rabbik: Mi lehet ez, hiszen csak a bolond szokta mindig ugyanazt mondogatni?

Azután Benajahut kérdezték meg: Nem hivatott téged a király? - Nem! - felelé ez. - Azután a királynékhoz küldtek és megkérdeztettek: Megy a király tihozzátok? - Igen! - felelték azok. - Azután megint azt üzenték nekik: Vizsgáljátok meg a lábát! (Az ördögök lábai ugyanis a kakaséhoz hasonlók)

Fél csizmában jött hozzánk, havivérzés idején is kíván bennünket és még az anyjával, Bethsabéval is akar hálni. - Erre bevezették Salamont, odaadták neki a gyűrűt és azt a láncot, melybe az Úr neve volt bevésve. Mikor Salamon belépett abba a terembe, amelyben Asmodeus a trónon ült, amint őt Asmodeus meglátta, tüstént elfutott." (Gittin 68a. 1.)

A Baba mezia 86b. lapján olvassuk, hogy Salamonnak ezer asszonya volt s mindenik miden nap lakomával várta, mert mindegyik azt hitte, hogy Salamon ma az ő vendége lesz.

"Jehuda rabbi mondja: Abban az órában, amikor Selomon a Paroh (Fáraó) leányát felségül vette, ez a húros hangszereknek ezer fajtáját hozta a házba és elmondta, hogy mindenik istennek hogyan kell játszani. Salamon pedig nem titkolta el ezeket. Ugyanő mondja, hogy abban az órában leszállt Gábriel angya1 az égből s egy nádat dugott a tengerbe, amiből egy homokzátony keletkezett s ezen épült fel a nagy Róma. (Ugyanez áll a Sanhedrin 21a. lapján.) - Azon a napon pedig, amelyen Jeroboám a két aranyborjút készíttette (Kir. III. 12.), egy kunyhó épült s ebből lett Ion-Itália. (Sabbath 56a.)

A Sanhedrin 94a. lapján Johanán rabbi Izaiás 21.. fej. 11. versét úgy magyarázza, hogy Duma egy angyalnak a neve, aki a szellemek fölé van rendelve.

Papis azt mondja, Ezekiásra és kollégiumára, hogy egy éneket sem kezdett az Úr tiszteletére, míg Jetro föl nem emelkedett s énekelni kezdett. Szégyen Mózesre és az ő 60 miriád emberére, hogy az Isten nevét nem magasztalták, míg Jetro nem jött és az tette meg.

A 95a. lapon Jehuda rabbi a Kir. II. 21.16. versét magyarázza s azt mondja, hogy Dávid egyszer hajtó-vadászatot rendezett s megjelent neki az ördög: szarvas képében. Rálőtt, nem találta, űzőbe vette s elfutott utána a filiszteusok határába. Ott elcsípte őt Jeszbibenob, megkötözte és benyomta egy présgerenda alá. Ekkor azonban csoda történt: a föld lyukas lett. Ugyanakkor péntek este lévén, Abisai otthon mosakodott és vérfoltokat vett észre. Rögtön rosszat sejtvén a királyról, Dávid házába sietett, de nem találta őt otthon. Bár a király lovára ülni nem volt szabad, most megengedték neki. Futott tehát s a föld összehúzódott, hogy rövidebb legyen az útja. Mentében meglátta őt Órpa, a filiszteusnak anyja, aki éppen font s a fonalat hirtelen elszakítván, az orsót utána vágta, de ő meg úgy vágta vissza, hogy az agyvelejében állt meg. Jiszbibenob pedig meglátván őt, félt, hogy most ketten megölik s azért Dávidot földobván, alája tartotta lándzsáját. Ekkor Abisai kikiáltotta az Úr nevét és Dávid függve maradt a levegőben. Azután megkérdezte Dávidot, hogy hogyan kerül oda. Az Úr azért, mert az én hanyagságom miatt lett Doeg eltaszítva és Saul meg az ő három fia elpusztítva, választást engedett, hogy én akarok-e elpusztulni, vagy az utódaim. Változtasd meg a kérésedet: inkább az unokád áruljon majd viaszt, de te ne gondolj a későbbi nemzedékkel. Azután Abisai megint kimondotta az Úr nevét s arra Dávid csöndesen leereszkedett. A filiszteus pedig kergette őket Be-Tre nevű határfaluig; ott azt, mondták neki: Menj csak, megtalálod anyád a sírban. .Erre a filiszteust minden ereje elhagyta s ekkor aztán megölték.

A rabbik azt tanítják hogy még kettő miatt húzódott össze a föld: Eliezér, Ábrahám szolgája és Jákob alatt. (Cf. Gen. 24. 42. - 28. 10.) .

A Gen. 28.10, versét meg úgy magyarázzák, hogy az Úr hirtelen leszállította a napot, hogy Jákob ott maradjon éjjelre.

Jehuda mondja, hogy Sanherib (Szennakerib) 45 ezer fejedelemmel ment a zsidók ellen, a fejedelmek arany-kocsikban ültek, ágyasaikat és k ... áikat is magukkal vitték, 80 ezer páncélos katonájuk és 60 ezer kardos vitézük és lovasságuk volt. Éppen így vonultak fel Ábrahám ellen és fognak fölvonulni Góg és Magóg vezetése alatt a Messiás eljövetele előtt. Az Úr, érés ideje lévén, elküldte akkor Gábriel angyalt és meghagyta, hogy rúgjon egyet Sanheribéken. Ő aztán némelyek szerint az arcukba fújt, Jirmeja rabbi szerint tapsolt és attól haltak meg, stb., úgy, hogy - mint Rabh igazolja - csak tíz. maradt meg közülük, Johanán azonban csak ötöt enged meg.

Abahu rabbi így magyarázza Izaiás (7. 20.) _ szavait: Azon időben megborotválja az Úr az asszír király fejét és szeméremszőrét és az egész szakállt, hogy az Úr megjelent neki egy aggastyán kepében s megkérdezte, hogy mit fog majd szólni Kelet és Nyugat királyának, ha odaér, akiknek fiait elhurcolta? Éppen ezen töröm a fejem, de hát mit csináljak? Ugyan, hat változtasd meg a kinézésedet! De hogyan? Hát adj egy ollót és majd megnyírlak. Igen, de honnan vegyek itt ollót? Menj abba a házba és hozz onnan. Amint a király bement, gyümölcsmag őrlő embereket talált ott, de ezek tulajdonkeppen angyalok voltak. Adjatok egy ollót - szólt hozzájuk. Őrölj egy mérő magot, akkor kapsz. Meg is őrölte a magot, de akkorra már sötét lett. Ekkor az öreg azt mondta neki: menj, hozzál tüzet. Mikor azonban a tüzet fel akarta fújni, meggyulladt a szakálla. Azután lenyírta az Úr a fejet és szakállát. Azután elment a király és talált egy deszkát a Noé bárkájából. Ekkor fogadást tett, hogy, ha sikerrel jár a hadakozása. két fiát föláldozza a Noé Istenének. A fiúk ezt meghallották s az apjukat megöltek.

Illés prófétáról sok dolgot költöttek a talmudisták.

Azt hiszik Illésről, hogy minden újszülött körülmetélésénél jelen van, ezért e szertartásnál mindig széket ("kisse Elijahu") készítenek neki, hangosan mondván: Ez az Illés próféta széke! - S azt három napig úgy hagyják, hogy a hosszú útban kifáradt Illés kipihenhesse magát. (Pirke R. Elieser 29.)

"Ebjathar rabbi egyszer találkozott Illés prófétával és azt kérdezte tőle: Mit csinál a Szent, áldott legyen ő? A próféta így felelt: A gibehai ágyasszonyokról szóló fejezettel foglalkozik. - És mit szól hozzá? - kérdé a rabbi. Illés próféta pedig így felelt:

Azt mondja, hogy Ebjathar fiam így mondja a dolgot, Jonathan fiam meg amúgy mondja. Ebjathar erre kérdé: Hát van még az égben is kétség? A próféta így felelt: Úgy ez, mint amaz, az élő Istennek szavai..." (Gittin 6b.)

"Rabbi találkozott Elijahuval (Illés prófétával) s így szólt hozzá: Mit csinál a Szent? - A rabbik szájából tanulja a magyarázatokat, de Meir rabbi szájából nem tanulja, mert az az Acher szájából tanulta". (Hagigah 15a.)

A Kethuboth 103b. lapján olvassuk, hogy Illés próféta el szokott járni Hanan rabbihoz, hogy vele tanulja az Illés prófétáról szóló könyvet. Egy ilyen alkalommal Illés nem jelent meg. A rabbi erre böjtölni és esedezni kezdctt s akkor megint eljött Illés, de megrémítette őt. Hanan tehát egy szekrényt csinált és belebújt addigra, míg Illés kívül vele együtt a könyvet befejezte.

"Zachariás l. fejezetének 20. versében ez mondatik: Az örökkévaló négy kovácsot mutatott nekem". Kik ezek? Chana rabbi monda: A Messias, a Dávid fia, a Messiás, a József fia, Elijahu (Illés próféta) és a "Cohen zedek," az igazságos pap". (Sukkah 52b.)

A Baba bathra 7b. lapján olvassuk, hogy volt egyszer egy jámbor ember, akivel Illés próféta mulatni szeretett; mikor azonban ez pitvart épített a házában, nem járt oda mulatni, mert a pitvaron keresztül nehezebben jutnak a szegények a házba.

A Holin 5a. lapján azt mondja Jehuda rabbi, hogy Illés prófétának Akáb vágóhídjáról vitték a hollók a húst.

Jeremiás prófétáról azt olvassuk a Sepher ben Sira című könyv 2. és 3. lapján, hogy már az anyja méhében hangosan kiabált s ki sem akart jönni onnan, amíg meg nem mondták neki, hogy mi lesz a neve. Leányával folytatott viszonyt s le nem írható undok módon nemzett fiút, aki szintén már az anyja méhében beszélgetett és születése után nem akart szopni, hanem bort követelt.

"Mikor Nabukadnezar a három ifjút a kemencébe dobatta, az Úr Ezekiellel föltámasztatta Dur völgyében a halottakat s ezek csontjaikkal arcul verték a királyt".
(Sanhedrin 92b.)

"Hol lakik, a Szent Babilonban? Abajje szerint Huzal zsinagógájában és Saph zsinagógájában és Nehardeában székel. Hol itt, hol ott van, biztosan nem lehet megmondani." (Megillah 28a.)

"Seseth rabbi egyszer Saph zsinagógájában ült, s jött az Istenség, de ő nem ment ki. Ekkor jöttek a szolgálattevő angyalok s meg akarták őt verni, ő azonban így szólt a Szent előtt: Világ Ura! Muszáj annak, aki nem aláztatott meg, előlem kitérnie? Erre így szólt az Úr az angyaloknak: Hagyjátok őt!" (Megillah 28a.)

"Labba mondá: Mindazt, amit Jechezkel (Ezekiel) látott, látta Jesajah (Izaiáa) is; Jechezkel hasonlított egy falusihoz, aki a királyt latja; Jesajah hasonlított egy nagyvárosihoz, aki a királyt latja. (Hagigah 13b.) "Jochanannal történt egyszer a következő eset: Egy szamáron lovagolt es Eleázár rabbi a szamár után ment és így szólt hozzá: Rabbi, taníts meg engem egy fejezetre Ezekiel kocsijának megjelenéséről.'- Azt egyes embernek nem szabad tanulnia. -

Akkor engedd meg, hogy én adjak elő valamit. - Beszélj! - szólt Jochanan és leszállva a szamárról beburkolta magát s leült egy olajfa alá egy kőre. Erre Eleázár kérdé: Rabbi, miért szálltál le a szamárról? - Hát szabad nekem a szamáron lovagolnom, mikor te Ezekiel kocsijáról beszélsz s a szolgálattevő angyalok kísérnek bennünket? Erre tűz szállt le az égből és körülnyaldosta a mező minden fáját, és azok egy énekbe kezdtek. Most egy angyal e szavakat hallatta a tűzből: Ez Ezekiel kocsijának a története. Ezt az esetet beszélték Jehosuá rabbiról, amikor ez José rabbival utazott. Ők így szóltak: Mi is el tudjuk azt a történetet mondani. Jehosua rabbi belekezdett. Azonban éppen napfogyatkozás vala Thamur hónapban. Az eget sötét felhők borítják, szivárványféle ív látszott s a szolgálattevő angyalok leszálltak és jöttek, hogy meghallgassák az előadást, mint az emberek fiai, akik szintígy összegyűlnek és jönnek, hogy a vőlegény és menyasszony vigadozását szemléljék. - Ekkor José rabbi beszélte el ezt az esetet Jochanan rabbiról. Ez így szólt: Ahogyan titeket látlak, úgy láttam álmomban, hogy a Sinai hegyre telepítettek bennünket és egy mennyei hang (Bath-Kol) szólalt meg fölöttünk: Jertek ide föl! Nagy éttermek vannak számotokra készítve és fejedelmi vánkosok vannak kiterítve! Ti, a ti tanítványaitok s a tanítványaitok tanítványai a harmadik lakosztályba vannak rendelve". (Hagigah 14a.)

"Dániel próféta könyve 7. fejezet 9. versében olvassuk: A királyi székeket letették... az ő királyi széke tüzes láng". Ezt Akiba rabbi úgy magyarázza, hogy az egyik trón az Úré, a másik Dávidé lesz az ítélet napján. (Hagigah 14a.)

"Egyszer Agrippa király az izraeliták seregére akarta vetni a szemét; így szólt tehát a főpaphoz:

Irányozd szemeidet a húsvéti áldozatra! Ekkor a főpap mindenik izraelitától egy vesét vett el, s íme hatvan miriád pár vese találtatott, tehát kétszer annyi, mint amennyi zsidó jött ki Mizraim (Egyiptom) földjéről". (Pesachim 64b.)

"A rabbik azt tanítják, hogy mióta az utolsó próféták Aggeus, Zákáriás és Malakiás meghaltak,. a prófétálás szelleme eltávozott Izraeltől, azonban. mennyei szózatok által segítettek magukon. így egyszer Gorja házának erkélyén, Jerikóban összegyűlt zsidók előtt megszólalt a mennyei hang: Van egy közöttetek, aki méltó arra, hogy az istenség rajta nyugodjék, minit Mózes mesterünkön, csak ez a mostani korszak nem érdemes rája. A. bölcsek ekkor mindnyájan Hillelre néztek". (Sanhedrin lla.)

"Jeruzsálem pusztulása előtt 40 éven át soha sem járt jó eredménnyel a templomi tisztség kisorsolása, a vörös gyapjúszálak nem lettek fehérek, a nyugati lámpa nem égett s a templomajtók maguktól kinyíltak". (Jóma 39b.)

"Abban az órában, amelyben a templom leromboltatott, az Úr ott találta Ábrahámot a templomban állva és így szólt hozzá: Mit keres az én kedvesem az én házamban? Ő pedig így felelt: Az én gyermekeimnek ügyében jöttem. Az Úr pedig így szólt: A te gyermekeid vétkeztek és elűzettek. Ábrahám pedig felelé:

Talán nem szándékosan vétkeztek... Gonoszat cselekedtek - mondá az Úr. Ábrahám pedig ismét így szólt: Talán csak a kisebbség vétkezett? - A többség! - monda az Úr. - Figyelmeztetned kellett volna őket a körülmetélésre - mondá Ábrahám. A szentelt húst elvetették. (Jer 11.15.) - Talán bűnbánatot tartottak volna, ha vártál volna? - Gonosz cselekedeteikkel dicsekedtek (U. o.) Erre Ábrahám összekulcsolta feje fölött kezeit és sírt és jajgatott, mondván:

Hát vajon semmi mentség sem lenne számukra?! - Ekkor egy szózat hallatszott, mely ezt mondá: Termő, szép, gyümölcsöző, ékes olajfának monda az Úr téged. (U. o.) Miként az olajfa csak később éri el szép jövőjét, úgy az izraeliták is későbben fogják szép jövőjüket érni". (Menachtoh 58b.)

A Baba bathra 12b. lapján mondja Jochanan rabbi, hogy attól a naptól kezdve, amelyen a templom leromboltatott, elvetetett a sétálás a prófétáktól és a bolondoknak meg gyerekeknek adatott. Így jövendölte meg Mar rabbinak is egy bolond, hogy őt választják meg iskolafőnöknek. Ugyanígy jövendölte meg Hisdas rabbi leánykája, hogy először Rama rabbi, aztán Raba rabbi lesz a férje.

A Baba bathra 22a. lapján olvassuk, hogy azelőtt a déli szól mindig jótékony esőt hozott: mióta azonban a templom szétromboltatott, a déli szél nem hoz esőt.
A Baba bathra 3b lapján olvassuk, hogy Heródes szolga volt a hasmóneusok házában s egyszer rávetette a szemét egy hajadonra, Mariamnára. Egy napon aztán hallotta, amikor valaki beszélte, hogy aki most föllázad, szerencsés lesz. Erre ő fogta magát és leölte az uraság egész családját, csak azt a hajadont hagyta meg. Amint ez látta, hogy Heródes nőül akarja venni, fölszaladt a háztetőre s onnan leugrott. Heródes hét évig konzerválta mézbe, némelyek szerint előzőleg közösült is vele. Azután megölte a rabbikat, mert azt tanították, hogy királyt kell választani. Bába rabbi fejére sündisznót tett s annak tüskéivel szúrta ki a szemeit. De azért életben hagyta, hogy legyen kitől tanácsot kérnie.

"Akiba rabbi békésen szállt föl és békében szállt le; a szolgálattevő angyalok ki akarták lökni, de a Szent így szólt hozzájuk: Engedjétek be az öreget, mert ő alkalmas arra, hogy a tiszteletemre szolgáljon". (Hagigah 15a.)

"Az öreg Hillelnek 80 tanítványa vala, akik közül 30 méltó volt arra, amire Mózes, 30 pedig méltó volt arra, hogy érettük a nap megálljon, miként Jehosua (Jozsue) idejében. A legnagyobb volt közöttük Jonathan, Usiel fia; ha ő leült és a Tórával foglalkozott, minden madár, amely fölötte elrepült, megégett". (Sukkah 28a.)

A lélekről és feltámadásról.

A Pesikta rabbotha 1d. lapján mondja Eliézer rabbi, hogy az Úr azoknak az igazaknak, akik Kánaánon kívül vannak eltemetve, alagutakat fog a földben csináltatni, amikben. akár a bőrtömlőt vagy boroshordót Kánaánig gurítják őket s ott fognak feltámadni.

A rabbik egyhangúlag tanítják, hogy a feltámadást harmatesés fogja eszközölni. Az Úr megrázza az üstökét s lehull a feltámadás harmatja, amitől a holtak megelevenednek. (Pirke Rabbi.)

Akiba rabbi azt mondja az Othioth 17c. lapján, hogy az Úr akkor egy ezerrőfös kürtőt fog megfúni, s attól támadnak föl a halottak.

Ahány ember csak élt és élni fog a világ végéig, mindannyinak lelkét a teremtés hat napja alatt alkotta az Isten (Nism. ch. 70b.), azután elraktározta mennyei kincstárába (Rasi a Hagga 5a. lapjához), ahonnan Izrael bölcseinek egyhangú tanítása szerint egyenkint bocsátja ki őket, mielőtt e földön az anyák a világra hozzák gyermekeiket. (Nism. 72a.) Ugyancsak a zsidó tanítók. egybehangzó tanítása szerint 600 ezer zsidó lelket teremtett az Isten, (Jalk. chad. 155a.), mert a Biblia minden versének 600 ezerféle magyarázata van és minden egyes magyarázat más-más lelket illet. A zsidók lelkei azzal az előnnyel bírnak, hogy Istennek megannyi részecskéi; Ők éppoly lényegi rokonságban vannak Istenhez, mint a gyermek saját édesatyjához. (Sefa tal 4. sene luch. hab. 262c.). Ezért egy zsidónak a lelke kedvesebb és kellemesebb Isten előtt, mint a gojok lelkei, akik az ördögöktől származnak (Sefa t. 4b. Menachem p. 53, 221d.) és hasonlók az állatok és barmok páráihoz. (Jalk. chad. 154b.) Hogy a gojok magva barommag (Jebamoth 94b. Tosephoth), ezt már az I. részben elmondtuk. Szombat előestéjén még egy lelket kap minden zsidó (Taanith 27b.) Rasi szerint azért, hogy többet tudjon enni és inni.

A zsidók lelke haláluk után más testbe költözik; mert az elhalt ősszülők lelkei azokat a gyermekeket éltetik, akiket az újabb nemzedék anyái méhükben hordoznak. (Nism. ch. 159b., 160., 12., 4. masm.) Káinnak három lelke volt; az egyik Jethróba szállt, a másik Kóréba, a harmadik abba az egyiptomiba, akit Mózes agyonütött (Jalkut Rubeni n. 9. tit. Gilg.). Japhet lelke Sámsonba költözött, Táréé Jóbba, Éváé Izsákba, Rachab kéjleány lelke Héberbe, Jaelé Élibe (u. o. 18., 24., 61a.; Jalk. chad. 127e; 3b. u. 8. tit. Adam; Abarb. Izaiás 54., 3. verséhez) és Ézsau lelke - mondja a híres Abarbanel - Jézusba: azé az Ézsaué, aki a Talmud szerint (Baba bathra 16b.) gyilkos és házasságtörő volt. (Ezért nevez a Talmud bennünket Ézsau fiainak.) Azok az istentelen zsidók, akik például egy zsidót öltek meg, vagy a zsidó vallástól elpártoltak, holtuk után növényekbe vagy állatokba utasíttatnak s azután a pokolban bűnhődnek 12 hónapig s innen újra teremtetve, megkezdik javulás végetti vándorlásukat, először élettelen tárgyakba, azután állatokba, később pogányokba és végre ismét izraelitákba. (Emek ham. 16b.)

A Paradicsom.

A Gan Eden (az örömök kertje) a Talmud szerint azon hét dolog közé tartozik, amelyek már a világ teremtése előtt megvoltak. ugyancsak a Talmud tanítása szerint két Paradicsom van: a felső az égben, az alsó a földön. (Menasse ben Jisraél: Nismath chajim 25b., Simon ben Jochaj: Soliar, Parasa Semotli.)

A Talmud szerint Egyiptom (Mizraim) földje 400 mérföld hosszú és 400 mérföld széles; Szerecsen-ország (Kus) földje pedig 60-szor nagyobb, mint Egyiptom; a világ pedig 60-szor nagyobb, mint Szerecsenország; a Paradicsom kertje pedig 60-szor nagyobb, mint a világ; a Paradicsom maga 60-szor nagyobb, mint a kertje; a pokol pedig 60-szor nagyobb, mint az Eden. (Ergo a pokol 311. billió 40 millió négyzetmérföld; ekkora terület kell nekünk összes gojoknak!) Az egész világ tehát a pokolhoz viszonyítva akkora, mint egy fazék fedője. (Taanith 10n.) úgy a felső, mint az alsó Paradicsomban hét-hét díszes palota van, amelyek mindegyike 120 ezer négyszögmérföld térületű. Tehát a zsidókat l,680.000 négyzetmérföldnyi kvártély várja. (Nismatli Chajim. 26a. és 27a. lap.) 600 ezer szolgálattevő angyal van a felső Paradicsomban. Ezek fogadják az érkező igazakat (akik persze mind zsidók), lehúzzák róluk azokat a ruhákat, amikben eltemették őket s felhőkből készült ruhát adnak rájuk. Majd elvezetik a 800 rózsa- és mirtusz-bokortól körülvett forráshoz, azután a tej-, bor-, balzsam- és mézfolyamokhoz. Kapnak 30 gyönggyel ékesített botot, amelyen a gyöngyök úgy fénylenek, mint a Vénusz csillag. Mindegyikük feje fölött 60 angyal lebeg. A felső Paradicsomban 800 ezer féle fa van s maga. az élet fája 500 ezer féle gyümölcsöt terem. A fa. alatt ülnek a rabbik és magyarázzák a Tórát. Minden igaz (vagyis zsidó) 310 világot birtokol a felső Paradicsomban. (Jalkut Simoni 7a., Medras misle 67c.)

És mindezekre Meir rabbi "Abodath hakkodes" című talmudisztikus művének 45d. lapján kijelenti, hogy "ami a világ teremtéséről, a Paradicsomról, az élet fájáról, a tudás fajáról és a Paradicsom három folyójáról mondatott, azt a szónak csakis betűszerinti értelmében kell venni. Nem rejtvények ezek, se nem mesék; ez a. gondolat távol legyen tőlünk! És így minden zsidó, aki zsidónak akar tartatni, köteles hinni, hogy mindaz, amit áldott emlékű bölcseink (a rabbik) a Paradicsomról mondottak, mind megdönthetetlen igazság, mert ők sem allegóriákban, sem hiperbolákban nem beszéltek, tehát mindent, amit ők mondtak, kételkedés nélkül hinni kell!"

Az Éden a Talmud tanítása szerint pompás illattal van tele; Illés ugyanis behintette egykor az égi fák leveleivel valamelyik talmud rabbi köpenyét s mikor ez a rabbi a köpenyt ismét magara vette, a drága illat rajtamaradt s ez a körülmény a rabbit igen jó üzlethez juttatta, mert 150 talléron adta el az illatos ruhát. (Baba mezia 144b.)

Már említettük, hogy az igazak a Leviathan besózott húsából fognak lakmározni; de van még egy rengeteg. vadbika is (Sor habbar), amely naponta ezer hegyet legel le, ennek a húsát, is megkapják. (Baba bathra 74b. és 75a.) Van továbbá egy roppant nagy ízletes húsú madár is (Barjuchné) amelynek egy tojása egyszer leesett és 300 cédrusfát összetört, a sárgája pedig 300 falut árasztott el; ez szintén a számunkra készül. Negyedik fogásnak pedig rettentő kövér indákat kapnak. (U. o. 73b.) Hogy pedig ez a sok zsíros étel el ne rontsa mennyei gyomrukat, finom óbort fognak ott felszolgálni, amely a teremtés hat napja óta van eltéve. (Soferim 99a., Pesachim 119b. Jalkut Simoni 7a.) Ezzel a borral mond Dávid az Úrra tósztokat.

Egykor a Szent az igazaknak lakomát fog rendezni, ama napon, amelyen Jizchak (Izsák) magva iránti szeretetét kimutatja. Akkor, miután ettek és ittak, odanyújtja Ábrahám apánknak a poharat, hogy ő mondjon arra áldást. De végezetül mégis Dávid fogja az áldást mondani (Pesachim ll9b.) egy 221 iccés pohárral. (Jóma 76a.)

"Ula mondá: Egykor a Szent az. Édenkertben körtáncot fog rendezni a jámboroknak, s ő maga a középen fog ülni és mindenki rámutat az. ujjával, mondván: Ez a mi Istenünk''. (Izaiás 29. fej., 9. Taanith 28b.)

Csakis az igazak jutnak a Paradicsomba, az istentelenek pokolba kerülnek. (Hagigah 15a., Erubin 19a.) Hogy a keresztények egyáltalán nem lehetnek mások, csakis istentelenek, ezt már az I. részből megtanulhatta a nyájas olvasó.

A Velencében 1547. évben nyomatott, "Kol Boh" című könyvben, a "Salseleth hakkabala" 73b. oldalán és a "Hemekh hammalech" 178d. és 179a. oldalán elmondatik, hogy Gamlielhez ellátogatott egyszer a halál angyala és panaszkodott, hogy Jehosa ben Levi rabbi őt (az angyalt!) csúnyán rászedte. "Nagyon jól van - felelte Gamliel, de ha már itt vagy, vigyél egy üzenetet Jehosuának. Menj el tehát hozzá és mondd meg neki, hogy kéretem, menjen el minél előbb a Paradicsomba meg a pokolba, vizsgáljon ott meg mindent alaposan, nézze meg az ott felhalmozott kincseket és értesítsen engem azonnal, hogy vannak-e gojok a Paradicsomban és vannak-e zsidók a pokolban. Jehosua erre rögvest elküldte tudósítását, amelyben részletesen leírja a Paradicsomot s végre elmondja, hogy maga Dávid király azt felelte őneki, miszerint minden mennyei kincs Izrael fiaié, akik még a világon vannak. Arra a kérdésre pedig, hogy a paradicsomi palotába a gojok közül és Ézsau gyermekei közül (lásd a 111. lapot!) is fölvétetnek-e egyesek, azt felelte Dávid, hogy Isten azokat már világéletükben megjutalmazta s így haláluk után csak a pokol lesz az ő örökségrészük. Ellenben minden izraelita, ha még olyan istentelen is, már a földi életében elveszi méltó büntetését hogy a jövő életben a Paradicsom örömeivel megjutalmaztasson.

A pokol.

A pokolban rothadás és ocsmányság, sírás és sötétség uralkodik; minden lakásban 6000 láda van, mindenik ládában 6000 hordó epe. (Resith chokm. 37b.)

Akik nincsenek körülmetélve, akik ujjaikat ide-oda mozgatják (keresztet vetnek), akik mossák ugyan kezeiket és lábukat, de nem a szívüket (törökök) mindnyájan a pokolba jutnak és ott maradnak örökké. (Zeror h. par. Told. Jizeh. 27b.; Bechaj i. h. 6. r. 34. és 51. r. 220.; Abarbanel: mas. Jesu 19d., Ros-hasanah 17b.; Bechaj i. h. 171c.)

A pokol már a világ teremtése előtt megvolt és két részből áll: alsó és felső pokolból; mindegyikben hót palota van, mindenik palotában 6000 lakás. Némelyek szerint 8000, mások szerint 40,000 kapuja van. (Hogy a gójok könnyen bejussanak?) A felső pokolba zárt istentelenek ürülékei az alsó pokolba folynak s ott felforraltatva, a Talmud megvetőinek, de legfőképpen Krisztusnak fürdőül szolgálnak. (Gittin 56b.)

A pokol nem a zsidók számára készült. (Erubin 19a.) A pokol tüzének semmi ereje sincs a bölcsek (rabbik) tanítványai fölött, sőt még az istentelen izraeliták fölött sem (Hagigah 27a.) meg nem emészti őket, mert ők csak leszállnak a pokolba, hogy megrémüljenek s némelyek közülük a bűneikért kissé megpörköltetnek. Azután lemegy Ábrahám s a zsidókat mind a Paradicsomba vezeti. (Jalkut chadas 55c., Asarah Maamaroth 15.) A gojok a pokolban kiirtatnak, az izraeliták pedig sértetlenül a Paradicsomba szállnak fel. (Pesikta rabbetha 17 d.)

"Abban az órában, amelyben az ember a világból távozik, felsoroltatnak minden cselekedetei s így szólnak hozza: így és így cselekedtél. Ő pedig így felel; Igen! Erre így szólnak hozzá: Pecsételd le! (Írd alá!) Erre pedig így felel: Igazságosan ítéltetek meg engem." (Taanith lla.)

Abahn rabbi mondja: A halott mindent tud, amit a közelében beszélnek, míg csak a koporsó födelét be nem zárják. Chija rabbi azt véli, hogy míg csak a húsa le nem rothad. Eleázár rabbi mondja:

A jámborok lelkei az Úr trónja alatt tartatnak. Egy angyal a világ végén áll, egy másik angyal a másik végén s egymás felé dobálják a lelkeket. Mi lesz azonban a közepesekkel? - kérdé Rabba rabbi Rab rabbitól. Ő pedig így felelt: Egy betegnek nem mond az ember ilyesmit. Semuél monda: Mind a két osztály, úgy a gonoszak, mint a közepesek, átadatnak Dumának (a halottak országa angyalának) azzal a különbséggel, hogy a közepesek nyugalmat élveznek, a gonoszak azonban nem. - Egy szadduceus mondá Abahu rabbinak: Ha a jámborok lelkei az Úr trónja alatt tartatnak, hogyan tudta az az endori jóslelkű asszony Semuél lelkét megidézni? Felelet: Az a halál utáni első tizenkét hónapban történt, amely időtől az taníttatik, hogy az első tizenkét hónapban megtartja magát a test s a lélek föl- és leszáll: az első tizenkét hónap után a test feloszlik s a lélek fölszáll és nem jön többé le." (Sabbath 152a.)

"Jehosua rabbi mondja: A Gehinnom (Gohenna) a gonoszak számára készíttetett; Simeon rabbi pedig azt mondja: A Gehennom tüzének a gonosztevő izraelitákkal szemben nincs ereje, csak a másnépbeli gonoszokkal szemben. (Erubin 18b.) "Vannak némelyek a tisztítótűzben, akiket Ábrahám atyánk kiemel és fölvesz; kivételt képez az olyan izraelita. aki egy nemzsidó nővel hált; ezt ő nem ismeri meg, mert ennek az előbőre a makkjára van húzva." (Erubin 19a.)

"Jismeja rabbi mondja: A Gehinnomnak három kapuja van: az egyik a pusztába, a másik a tengerbe, a harmadik Jeruzsálembe nyílik." (Erubin 19a.)

Háromféle ember nem látja meg a Gehinnom tüzét: a szegénységben gyötrődők, az altesti bajokban szenvedők s akiket hitelezőik üldöznek; némelyek hozzászámítják még azokat is, akiknek gonosz feleségük van (mert ezek már a földön elszenvedik a poklot). Három dolog képes ugyanis az ember eszét és a Teremtőbe vetett hitét elvenni: a nemzsidók, a rossz szellem és a szegénység gyötrelme." (Erubin 41b.)

A másvilágon nincsen pokol, hanem az Úr kiereszti a napot a tokjából s az igazak ezáltal meggyógyulnak, a gonoszok pedig kínoztatnak." (Nedarim 8a.)

A Messiás.

A Sanhedrin 97a. lapján mondja Jochanan "Abban az időben, amikor Dávid fia (a Messiás) eljön, kevés lesz az írástudó, sok fájdalom és balsors fog egymásra következni. A rabbik pedig ezt tanítják: Abban az évhetedben, melyben a Messiás eljövend, egyik városban eső lesz, a másikban nem. A másik évben éhség lesz, a harmadikban az ínségtől sokan meghalnak s a törvény feledésbe megy. A negyedikben kezdődik a bőség, az ötödikben nagyobb. lesz a bőség, a hatodikban hangok hallatszanak, a hetedikben háborúk lesznek s ennek az évnek végén jön el a Messiás.

Jehuda mondja, hogy a Messiás eljövetele idejében a tudósok gyűlésháza k . . . ák házává lesz, Galileát feldúlják, Gabalát elpusztítják s az egész kor képe egy kutyáéhoz fog hasonlítani.

Nehemiás azt mondja. hogy akkor drága lesz a bor s az egész kormány bálványozó lesz.

A Messiás nem jön előbb, míg az árulók el nem hatalmasodnak, vagyis míg a tanítványok meg nem fogynak.

Kettina rabbi mondja: 6000 évig fog a világ állni és 1000 évig lesz leromboltan.

Illés monda Jehuda rabbinak, hogy a Messiás a 85. jubileumi évben fog eljönni.

Semuél rabbi mondja: Gebedjenek meg azoknak lelkei, akik a véget akarják kiszámítani, mert ezek azt mondják, mihelyt a tőlük kiszámított vég elérkezett s a Messiás nem jött, hogy már nem fog jönni; inkább várjunk reá!

A világ minden korszakában csak 63 jámbor van. (Abajje mondja.) Raba szerint 80 ezer mérföldnyi helyet foglalnak el a jámborok az Úr előtt, Ézekiás rabbi így szól: Láttam azon fennkölt embereket, akik közül csak kevés van; ha ezren vannak, akkor én meg a fiaim köztük vagyunk; ha százan vannak, akkor én meg a fiam köztük vagyunk; ha ketten vannak, akkor én meg a fiam vagyok. Ebben nincs ellentmondás, mert vannak, akik csak engedéllyel mehetnek be és vannak, akik engedély nélkül is bemehetnek.

A 98a. lapon olvassuk: Jehosua b. Levi egyszer Illést Simon rabbi barlangjának bejaratánál találta. Megkérdezte tőle, hogy eljut-e a jövő életbe. Illés így felelt: Ha az Úrnak úgy tetszik. Ezzel a Simonnal történt, hogy Róma kapujában beszélt a Messiással s azt mondta neki, hogy ma jön el.

Rabh azt mondja, hogy a világ csak Dávid érdemeiért teremtetett, Semuél azt mondja, hogy Mózeséiért.

Egykor az Úr egy új Dávidot fog támasztani. (Cf. Jer. 30. 9.)

EIiézer rabbi mondja, hogy a Messiás napjai 40 évig fognak tartani. (Cf. Ps. 94.) Eleázár szerint meg 70 évig. (Cf. Iz. 23. 15.) Dosa szerint 400 évig. (Cf. Gen. 15. 13.) Rabbi szerint 365 évig (Cf. Iz. 63. 4.) Abimi szerint 7000 évig. (Cf. Iz. 62. 5.)

Semuél azt mondja, hogy akkor a kormányok szolgálni fognak a zsidóknak.

A l00a. lapon mondja Jeremiás rabbi, hogy egykor az Úr egy folyamot fog kivezetni a szentélyből, amelyben minden drága gyümölcs található lesz. (Cf. Ez. 47. 12.)
Jochanán rabbi mondja: egykor az Úr harminc négyszögrőfnyi drágakövekkel és gyöngyökkel fogja ékesíteni Jeruzsálem kapuit.

Egykor Róma védangyala háromszorosan fog tévedni. Először azért, mert Bosrába fog menekülni, pedig Bezer a menedékváros, másodszor azért, mert egy menedékváros csak a nem szándékolt emberölés esetére ad oltalmat, ő pedig szándékos emberölő, harmadszor azért, mert a menedékváros csak emberek számára van, ő pedig angyal. (Makkoth 12a.)

"Katthina rabbi mondja, hogy a világ 6000 évig fog állni és 1000 évig fog leromboltatni. Ahajje ellenben azt mondja, hogy 2000 évig fog leromboltatni." {Ros-Hasanah 31a.)

"Eleázár rabbi mondá: "Isten csak azért űzte szét az izraelitákat a népek közé, hogy a prozeliták hozzájuk csatlakozzanak." (Pesachim 86b.).

"Jehuda rabbi mondá: Dávid fia (a Messiás) addig nem fog eljönni míg a "gonosz kormány" az ő uralmát kilenc hónapig a világ fölött nem gyakorolta." (Joma 10a.)

"Jehosua rabbi mondja: Egykor a Szent ki fogja bővíteni Jeruzsálemet, annyira, amennyit egy ló befutni tud s amennyire az árnyéka elvetődik. Az izraeliták gazdagok lesznek és ajándékokat fognak odavinni." (Pesachim 50a.) .

"Semuél rabbi mondja, hogy ezen világ és a messiási napok közt más különbség nincsen, mint az, hogy akkor a kormányok szolgái lesznek az izraelitáknak." (U. o. 68a.)

Mikor a Messiás eljövend (így biztat a Talmud), akkor a föld magától fog teremni kész kalácsot és gyapotruhákat, valamint búzát is, amelynek szemei oly testesek lesznek, mint a legnagyobb ökör veséi. A szőlőfürtök akkorák lesznek, hogy mindegyiket külön kocsin kell hazavinni. (Kethuboth 111b., Sabbath 30b.)

A Messiás majd visszaállítja a zsidó királyságot és szolgálni fog neki minden nép. hódolni fog minden király. (Sabbath 120a., Sanhedrin 88b., 99a.) Abban a boldog időben minden zsidónak 2800 szolgája és 310 . felesége lesz. (Jalkut Simoni ad Isai. 156d., 259c., Bechaj 168., 37., Sanhedrin 101a.)

Előbb azonban óriási harc fog kitörni, amelyben a népek kétharmada elvész, úgy hogy a zsidóknak hétévi munkába kerül majd a zsákmányul esett fegyvereket elégetni. (Majene Jes. 74d., 76a; Abarbanel: Masm. Jesu. 49a-e.) Izrael régi ellenségeinek foga akkor 22 rőfnyire fog kinőni a szájukból. (Othiot: Akiba és Sin.) A Messiás minden néptől ajándékot fog elfogadni, csak a keresztényektől nem. (Pesachim 118b.) A zsidók, miután minden nemzet kincse a kezükbe kerül. mérhetetlenül meggazdagodnak; a kincstáruk akkora lesz, hogy 300 szamár fog kelleni a kapuk és lakatok kulcsainak szállítására. (U. o. 119., Sanhedrin 110., Bechaj i. h. 16 r. 62 d.) Minden nép fölveszi a zsidó hitet, de a keresztények ennek a kegyelemnek nem lesznek részesei, hanem kiirtatnak az utolsóig, mert az ördögtől származnak. (Jebamoth 24b., Aboda zara 36., Abarbanel: Masm. Jesu 65., Bechaj i. h. 85., Zeror ham. 25b.) A Messiás a keresztények legfőbb fejedelmét, aki nem más. mint Samaél vagy Assel, a bolond, - örökre megsemmisíti. Rómának különösen az lesz a sorsa, mint egykor Sodomának, Gomorrhának és Bábelnek. Minthogy t. i. Róma a maga gonosz hitével az égész világot sötét tévedésbe sodorta és minthogy e sötét tévely vakbuzgó papjainak, a püspököknek és tábornokoknak lakóhelyül szolgál: okvetlenül és végképp el fog pusztíttatni, hogy oda senki a lábát többé be ne tehesse. (Pawlikowsky: Der Talmud 111.)

Jeruzsálemben az Úr három mérföld magas díszépületet fog emelni. A város minden kapuját 80 rőf hosszú és ugyanolyan széles drágakövek fogják díszíteni. Minden népet ki fog irtani a Messiás, aki nem tart vele. A gonoszakat az égből alászálló tűz emészti meg s oroszlánok és más vadállatok tépik szét. Mindazok a népek, amelyek a zsidókkal jót tettek, hacsak nem keresztények, a körülmetélés kegyelmében fognak részesülni. A legtekintélyesebb rabbik tanítják, hogy a Messiás már megszületett és pedig a jeruzsálemi templom lerombolása napján, de most még megvan láncolva. (Esra ad Isai. 52., 13a-d., Cant 7, 5. Jehuda: Nezach Jisraél 57c. és 38a.) A Messiás neve Menachem, az apjáé Hiskins.

Az Aboda Hakkodes 55b. lapján az mondatik, hogy a Messiás a Paradicsom ötödik palotájában tartózkodik. amely 120,000 mérföld hosszú és széles, csupa aranyból, ezüstből, üvegből, kristályból épült. Bíbor-, selyem-, bársonyágyak vannak benne, amiket Éva meg az angyalok szőttek. Szeretik Jeruzsálem leányai s a próféták gyakran meglátogatják. Amikor Jehosua rabbitól meghallotta, hogy a zsidók őt mindennap várják, fölkiáltott és sírt. Hogy mért nem jöhet még a Messiás, azt Dávid, Kimchi, Bechaj, Izsák (Ábrahám fia) stb. rabbik és a Talmud is, a zsidók penitenciátlanságával magyarázzák.

Bár a Talmud elátkozza azokat, akik a Messiás eljövetelének időpontját számítgatják, azonban a legtöbben az 5291-94. években állapodtak meg. Más rabbik ismét Rómának, az örök városnak lerombolásáig napolták el a Messiás eljövetelét. A törökök ugyanis szerintük az utolsó időkben nagy háborút fognak viselni, először tengeren, azután szárazföldön, végre Rómában, de Dávid fia (a Messiás) ott fogja meglátni úgy a keresztények, mint a törökök elpusztulását s onnan jön majd Izrael földjére. Erre a zsidók egy mennyei szózatra a keresztények ellen indulnak és trombitaszóval fogják Róma falait lerombolni, mint egykor Jerikóét. Aztán persze kirabolják a várost, természetesen mennyei parancsra. Rómának püspökök és bíborosok helyett sündisznók és bölömbikák fognak a helyén lakni, baglyok és varjak tanyája lesz és az Úr pusztává és vadonná fogja tenni. A pápa ("Affior") palotáiban bogáncs és tövis fog teremni, Róma a sárkányok és struccfiak lakóhelye lesz, nyestek és keselyűk fognak ott fiadzani, Lilith s a többi ördögök és ördögasszonyok üdülőhelye lesz. Bechaj rabbi azt mondja, hogy, ha valaki egy fillérért kínálná is oda egész Róma városát, akkor is azt kell mondanunk: nem kell!

Makkir rabbi Afkath rochet című könyvében tíz jelt sorol fel, amelyek az ő Messiásuk eljövetelét megelőzni fogják:

- 1. Három "álnok" király a zsidókat üldözni fogja. A zsidók közül igen sokan vallástalanokká lesznek. Undorító szörnyek fognak a világ végéről előjönni s puszta látásuktól szörnyethalnak az emberek. Hét égő szemük lesz és rém gyorsan szaladnak.

- 2. Sorvadás, láz, pestis, napszúrás fog akkor dühöngeni s mindennap egymillió gojt elpusztítani. A vallástalan zsidók akkor várakat, tornyokat fognak építeni és barlangokban fognak üdülni.

- 3. Az égből véreső fog hullani.

- 4. Egy újabb eső megszünteti az előbbinek káros következményeit.

- 5. Harmincnapi napfogyatkozás lesz, miután sok goj zsidóvá lett.

- 6. Az istentelen Edom és Róma királya kilenc hónapig uralkodik mindeneken s üldözi a zsidókat. Ekkor jő el a Messiás, neve Nehemiás. aki Józsefnek fia és Chusielnek fia, Ephraim Manasses, és Benjámin törzséből s vele együtt Gad gyermekeinek egy része is megjelenik. Nagy csatába kezd az edomita királlyal; legyőzi, megöli, Rómát egészen elpusztítja a templomi edényeket onnan Jeruzsálembe viszi.

- 7. Lesz Rómában egy égi kezekkel készített márványszobor, amely egy szép nőt fog ábrázolni s amelyet a gojok fajtalanságukban meg fognak gyalázni, de meggyógyul, emberi alakot kap és Armillus lesz a neve; 12 rőf széles és ugyanolyan hosszú lesz. Ez lesz a talmudisták szerint az Antikrisztus. A haja aranyszínű, a talpa zöld lesz és persze két feje lesz. Ez lesz a keresztények vezére, akiket a zsidók természetesen halomra aprítanak.

- 8. Mihály arkangyal belefú a trombitájába háromszor. A zsidók mindnyájan sorakoznak a "Messiás" köré. A keresztények persze iszonyatosan megijednek. Tűz- és kéneső hull az égből és megsemmisíti a gojok táborát.

- 9. Mihály arkangyal megint belefú a trombitájába. Jeruzsálemben a sírok megnyílnak, a halottak feltámadnak és a világ királyai és fejedelmei vállaikon viszik a földön szétszórt zsidókat az Úr elé. (Micsoda szerény kívánság ez!)

- 10. Még egyszer trombitál Mihály arkangyal és összegyűlnek Mózes minden fiai. A föld előttük paradicsommá változik s amit, maguk mögött hagynak, azt láng emészti meg.

Naphtali rabbi Emek hammelech című könyvében megjegyzi, hogy Lurjában, a híres nagy rabbiban lesz a Messiásnak, József fiának a lelke. Ez a Lurja ezer és ezer vándorló lélekkel érintkezett.

A "Messiást" a keresztények Antikrisztusnak fogják nevezni. Ennek halála után jön a második Messiás, a Dávid fia s harcolni fog Armillusszal, legyőzi s vele együtt a föld lakóinak kétharmada pusztul el.

Azonban, hogy a zsidóknak ne kelljen, otromba munkát végezniük, néhány idegen (nochrim, nemzsidó) azután is meg fog maradni, hogy a zsidóknak szolgája legyen. Bechaj rabbi (ad Zachar. 8. 23) azt mondja, hogy minden zsidó, aki zizith parancsát pontosan megtartja, 2800 szolgával fog rendelkezni, úgy, hogy a thalleszának (imakendő) mind a négy sarkát 700-700 goj fogja tartani.

Meg kell még jegyeznünk, hogy ők a keresztények kiirtását a tíz egyiptomi csapás megismétlődésével gondoljak. Hogy meddig fog az ő Messiásuk uralkodni, azon még nem egyeztek meg.

A Talmud (Pesachim 60a.) azt mondja, hogy a zsidók akkor halhatatlanok lesznek, csak a gojok fognak meghalni. Sőt elérik Ádám testmagasságát, a 200 rőföt. A Nap és Hold is fényesebben fog rájuk ragyogni! Eliézer rabbi a Medras tillimben azt ígéri, hogy a Messiás idejében minden zsidónak annyi gyereke lesz, amennyi zsidó Egyiptomból kivonult, azaz 600 ezer. Az asszonyok naponta fognak szülni s a fák naponta fognak gyümölcsözni. (Sabbath 30h.)

Naftali rabbi pedig azzal kecsegtet, hogy, mivel a kereszténység fent és alant egészen kiégettetik, Izrael földje akkora lesz, mint az egész világ! Jeruzsálem területe 12000 négyszögmérföld lesz s a határában annyi drágakő fog heverni, hogy abból a zsidó minden adósságát kifizetheti.

Íme, ez a zsidó minden álmának tárgya, vágyainak netovábbja: a keresztények teljes kiirtása, egy világraszóló vérfürdő, amelybe minden goj belepusztul. És ezt a fajt akarná valaki a keblére ölelni? Pfuj!!

-- harmadik rész ---